Csapatai (játékosként): 1974–1978 Nagybátony, 1978–1979 Salgótarjáni BTC Salgótarjáni Bányász Torna Club , 1979–1987 Újpest FC , 1987–1988 Vasas FC , 1989 Apollon Kalamaria, 1989 Dunakeszi VSE, 1990 Vác 

Csapatai (edzőként): 1993–1994 Dabas, 1994–1995 Pásztó, 1995–1996 Nagykáta, 1997–1999 Komáromi FC, 1999–2000 Kiskunfélegyháza, Újpest FC utánpótlás, 2000–2001 Komáromi FC, Petőfibánya, 2002 Ózdi Kohász SE , Budakalász, Tököli VSK utánpótlás, 2010–2011 Kőbányai ISE, 2011– Szent Pál Akadémia

Erőteljes testfelépítésű, lelkesen és harcosan játszó védő és középpályás. Amikor nem a védelemben kapott helyet jó ütemű szereléseivel akkor is remekül segítette a védők munkáját. Küzdeni tudása sokszor segítette át a csapatot a nehéz helyzeteken. Jó rúgótechnikáját kihasználva szívesen és hasznosan vett részt a támadások szervezésében is. Különösen jól fejelt és ezzel sokszor veszélyeztette az ellenfél kapuját is.

A Salgótarjáni BTC-ből került 1978-ban Újpestre, ahol kilenc évig maradt és három MNK győzelmet szerzett. Az 1982-83 -as bajnokságban az év labdarúgójának választották. 1987-től két évet a Vasasban töltött majd Görögországba ment az Apollón Kalamaria együtteséhez. Csak néhány hónapot volt távol és haza térve a Dunakeszi VSE-ben, végül pedig az Váci Izzó MTE-ben játszott. 1986-ban tagja volt a világbajnokságon szereplő válogatottnak. Játékos pályafutása után kisebb csapatoknál dolgozott edzőként és szerepelt játékosként is.

Sikerei: 1982-ben, 1983-ban és 1987-ben a Magyar Népköztársasági Kupa győztese volt. 1983-ban az év labdarúgója volt.