A skót csapat, már komoly érdeklődést keltett mielőtt hazánkba érkezett. Jugoszláviában döntetlent (2-2), Ausztriában győzelmet (4-1) ért el a válogatott. Ez is oka lehetett, hogy sokan voltak kíváncsiak a mérkőzésre és nem kevesen érkeztek a határokon túlról is. A Népstadionban most volt előszőr 100.000 néző.

Az első félidőben a skót csapat nagy becsvággyal játszott. A mieinknek elsősorban a védekezéssel kellett foglalkoznia. A vendégek nyomását mutatja a szünetre kialakult 0-1-es eredmény. Az előny még nagyobb is lehetett volna, de két lövésük a kapufán csattant.
Szünet után a magyar csapat vette kezébe a kezdeményezést. Jól összehangolt támadásaink meg is hozták az eredményt. A játékrész közepére sikerült megfordítani az állást. A találkozó utolsó perceiben ismét a skótoké volt a terep. Ezt mutatja, hogy 11-eshez jutottak, amit azután nem sikerült értékesíteniük és egyszer a kapufát is eltalálták.

A vendég csapat játéka és az egész mérkőzés nagy sikert aratott. A szurkolók elégedetten csodálták a két csapat egy pillanatra sem lankadó küzdelmes, látványos és sportszerű játékát. A magyar válogatottból Bozsik  nyújtotta a legjobb teljesítményt, de mindenki más is dícséretet érdemelt.
Sokak szájából hangzott el, hogy ez volt a legnagyszerűbb labdarúgó találkozó, amit valaha is láttak. Egy szigetországi újság megállapította: "A magyar csapat stílusának selymes símasága változatlan."