Minden pont létfontosságú volt a továbbjutás szempontjából, sőt egy győzelem már a továbbjutást jelentette volna. Tudta ezt mindkét csapat és a szurkolók is, ennek megfelelően nagy csatát várt mindenki.

A várakozásokban nem is kellett csalódni. A magyar válogatott gyorsan vezetést szerzett és hiába egyenlített a hazai csapat, a szünetre mégis egygólos előnnyel vonulhattunk. Ez az eredmény jól mutatta, hogy csapatunk ha nagy küzdelemben is, de minden képpen megérdemelten vezet.
A második félidő elején ismét mindent beleadtunk a támadásokba és gyorsan elhúztúnk 3-1-re. A csehszlovákok viszonylag hamar válaszoltak és nem hagyták, hogy azt higyjük lefutott a találkozó. Úgy tünt, hogy az állandó, megállás nélküli harc kifárasztotta csapatunkat. Ezen a végrehajtott cserék sem változtattak. A csehszlovákokat pedig erejük utolsó tartalékainak mozgósítására késztette a fergetegesen szurkoló hazai közönség. Szinte bekiabálták a kapuba az újabb egyenlítő gólt.

A rendkívül fárasztó mérkőzés után még mindig nyílt maradt a továbbjutásért folytatott versenyfutás. A magyar csapat már 3:1-re vezetett, így noha a mérkőzés előtt elfogadta volna mindenki az egy pontot, mégis maradt hiányérzete a drukkereknek.
Később kiderült: ez az elvesztett pont nagyon hiányzott a végelszámolásnál.