Nem biztos hogy arról álmodott a szövetségi kapitány, hogy az olaszokkal kezdjük a világbajnoki selejtezőket. Bár ki tudja lehet, hogy jobb a nehezén minél előbb túlesni. Olaszország ezüstérmes lett az Európa-bajnokságon és közismerten erős csapat voltak. Különben pedig 1965 óta nem tudtuk legyőzni őket.

Mindkét válogatott az előzetes várakozásoknak megfelelően nagy lendülettel kezdett. A félidő első felében mi támadtunk többet és veszélyesebbek is voltunk. Azután egy hiba, egy kiugrás és máris a vendégek vezettek. Dícséretes, hogy ez az eset nem elkedvetlenítette, hanem harcba szólította válogatottunkat. Pár percel a kapott gól után Lisztes  indította a kiugró Horváth ot, aki az ötös sarkáról nem a beadást, hanem a lövést választotta és betalált az olasz kapu jobb alsó sarkába. Ezután a vendégek "kapták össze" magukat és hozták többször nehéz helyzetbe a magyar védelmet. Tíz percel a félidő vége előtt hibáztunk is és az ötösnél őrizetlenül maradt F. Inzaghi fejessel vette vissza a vezetést.
A második félidőben az olasz csatárok többszőr megugrottak védőinktől és ezzel okoztak izgalmakat. Nekünk viszont az tünt kecsegtetőnek, ha betesszük a labdákat középre a vendégek kapuja elé és így próbálkozunk zavart kelteni. Az utolsó félórára mi kerültünk fölénybe és (milyen jó is ezt mondani) a mérkőzés vége felé egyenlítettünk is. Nagyon keservesen, de az akarat diadalaként született meg ez a találat. Lisztes  csúszva érte el a labdát az olasz 16-oson belül, de sikerült Hamar nak továbbítania. De ő is csak csúszva, az egyik védőt éppen csak megelőzve tudott kapura pöckölni. Toldó már az előbb elvetődött, így most éppen csak beleütni tudott a labdába. Végül a szintén csúszva érkező Horváth  a kapu torkából megszerezte az egyenlítő gólt.

Nagy iramú, remek mérkőzésen küzdött meg a két csapat. Egyáltalán nem játszottunk alárendelt szerepet, sőt azt is meg kockáztathatjuk, hogy a találkozó hajrájában mi voltunk a jobbak. Ekkor sikerült az egyenlítést is megszereznünk. Ez bizonyítja, hogy a magyar válogatott idegileg és fizikailag is fel tudott nőni a feladathoz.
Pontosan és megbízhatóan dolgozott a védelem és a támadásaink is ügyesen szerveződtek. Az akciókat gyakran sikerült helyzetek kialakításával zárni és ezúttal a gólok sem maradtak el. Nővelte csapatunk teljesítményének értékét, hogy az olasz válogatott sem teljesített rosszúl.
Bár az ilyen selejtező sorozatok alkalmával az otthoni győzelem szinte kötelező, ez a pontszerzés így is nagyon értékes és még nagyon jól jöhet.