Legutóbb egy éve Magyarországon a "helvétek" nyertek. Az nem tét mérkőzés volt, ez az és mindenképpen meg kellett szerezni a győzelmet.

Látszott, hogy feladatának tudatában van a magyar csapat. Az egész első félidőben lényegesen jobbak voltunk ellenfelünknél és gólhelyzetek sokaságát alakítottuk ki. Hiába volt azonban az erőfölény nem sikerült azt gólra váltanunk.
A második játékrész elején végre fellélegezhettünk, hiszen megszereztük a vezetést. A félidő közepe után már kétgólos volt az előnyűnk és úgy tünt semmi nem veszélyezteti a biztos győzelmet. A mérkőzés hajrájára túlzottan is megnyugodott a válogatott. Lankadt a figyelem, csökkent a lendület, elfogyot az energia? Az is lehet, hogy mind ez együtt. A tény, hogy a svájciaknak gyenge teljesítményük mellett is sikerült egyenlíteniük és a "potyagól" is ugyanannyit ér mint bármelyik másik.

Ismét két gólos vezetés után "sikerült" döntetlenre "hozni" a mérkőzést. Talán már meg sem lepődtünk azon, hogy ismét a hajrában buktunk el.