A pályán úgy érezte magát válogatottunk, mintha Németországban lenne. A mérkőzést ugyanis a német határhoz közel rendezték és mintegy 40.000 szurkoló érkezett, sőt a találkozó kezdete előtt a pálya melletti töltésen megállt egy húsz kocsiból álló személyvonat, amely egyenesen Nyugat-Németországból érkezett. A találkozóra 40 fokos hőségben került sor.

A németek igyekeztek a széleken vezetett támadásokkal zavart okozni védelmünknek, de ez meddő próbálkozás maradt. A csatárok pedig a most rendszerínt elől maradó Puskás  vezetésével veszélyesen rohamozták a német kaput. Zakariás nak rendszerínt lehetősége nyílt előre törni és mikor az ellenfél védelme őt támadta, akkor valamelyik csatárunk üresen maradt. A kínálkozó lehetőségeket ki is használtuk és már az első percektől megmutattuk, hogy nem kétséges ki lesz a mérkőzés győztese. Alig húsz perc játék után három góllal vezettünk és a félidőre 3-1-es állásnál került sor.
A második játékrészben szinte nem volt egy súlycsoportban a két válogatott. A mieink nem egy csapat voltak, hanem "egy szív-egy lélek", mintha tizenegy játékos, de egyetlen gondolat, egyetlen akarat lett volna a pályán. Tíz perc alatt újabb két gól és már is 5-1 volt az eredmény. Ekkor mondta Bauwens dr., a nyugatnémet labdarúgó-szövetség elnöke: "A magyar csapat ragyogóan játszik, ilyen bámulatos csapatmunkát sportpályafutásom alatt még nem is láttam."
Ekkor, az 55.percben Liebrich és Posipal helyet cseréltek. Liebrich teljesen ráállt Puskás ra. Az első találkozásukkor, miután a magyar csatár átjátszotta, hátulról elkaszálta. Ez a jelenet a következő három percben még kétszer megismétlődött. Az eredmény: Puskás  az 58.percben kiállni kényszerült. Mint később kiderült a következő két mérkőzésen biztosan nem játszhatott. A hátralévő 32 percet emberhátrányban játszotta végig a magyar csapat. De ez sem segített a németeken. Ha csak az utolsó félórát számoljuk, tíz emberrel is 3-2-re vertük őket. Sőt még az is "belefért" amikor például Grosics  a fél pályáig cselezte magát és csak ott tudták szerelni. Igaz akkor a német játékos be is rúgta az üres kapuba második góljukat.
A mérkőzés után a Puskás t "legyőző" játékos azt mondta, nem volt szándékos a szabálytalansága, de ezt a történtek fényében nehéz elhinni.

A győzelem azt eredményezte. Hogy két dél-amerikai csapat következett, mégpedig nem is akármilyenek: Brazília és Uruguay. Az NSZK válogatottjának pedig még egy mérkőzést kellett vívnia a továbbjutásért Törökországgal.
Az is felmerült már az utólagos elemzésekben, hogy a német szövetségi kapitány nem is bánta a vereséget, mert így lényegesen künnyebb ágra került csapata. igaz, hogy egy mérkőzéssel többet kellett játszania, viszont a törökök elleni mérkőzésről nem gondolta, hogy gondot okozhat. Ezeket átgondolva küldött egy szinte tartalékos csapatot ellenünk. Mások szerínt viszont ez az összeállítás lett volna a legalkalmasabb a magyarok legyőzésére.

Csak két külföldi sajtóvéleményt had idézzünk a mérkőzésről:
"Ez a magyar együttes sok évi elmélyült munka eredménye. Ezek a játékosok még éjeli sötétségben is el tudják juttatni a labdát bármelyik társukhoz. Az az érzésem, hogy Baselban az új világbajnokot láttuk játszani. Ezt pedig úgy hívják: Magyarország."
"A világbajnoki torna összes csapatai között a magyarok messze a legjobbak. Puskás  sérülése Liebrich lelkén szárad. Ilyen csúnya durvaságnak világbajnoki tornán nem volna szabad előfordulnia."

Fotó:
Kocsis
Puskás