Csapatai (játékosként): 1972–1973 Ecséd SK, 1973–1974 Petőfibányai Bányász, 1974–1976 Honvéd Gáspár SE, 1976–1979 Egri FC , 1979–1983 Ferencvárosi TC , 1983–1987 Vasas FC , 1987–1988 Újpest FC , 1988–1990 Veszprémi FC 

Csapatai (edzőként): 1990–1993 BVSC-Zugló FC Budapesti Vasutas Sport Club-Zugló FC , 1993 Újpest FC  kapusedző, 1993–1995 Csepel SC  kapusedző, 1995–2008 [klub(295)/] kapusedző, 2008–2011 Ferencvárosi TC  kapusedző

Szülőhelyén, Ecséden kezdte a labdarúgást, majd Petőfibányára került. Innen a katonacsapat Honvéd Gáspár SE következett két évig. 1976-ban már az Egri Dózsa kapusa volt. Három év múlva innen igazolta le a Ferencváros. Az 1980-1981-es idényben a bajnokcsapat kapusa. Zsiborás Gábor sérülése miatt a 34 bajnoki mérkőzésből 33-on ő védte a zöld-fehérek hálóját. Még két ezüstérmet szerzett a csapattal, de a formáját visszanyerő Zsiborás lett ismét az elsőszámú kapus. 1983-ban a Vasashoz igazolt, ahol 1986-ban az MNK győztes csapat tagja lett. Az 1987-1988-as idényben a bajnoki bronzérmes Újpesti Dózsában védett. Aktív pályafutása utolsó két évét Veszprémben töltötte.

1982-ben két alkalommal szerepelt a válogatottban Új-Zéland ellen.
1990-es visszavonulása után kapusedzőként tevékenykedik. 1990 és 1993 között a BBSC-nél, majd két évig a Csepelnél, 1995-től az MTK-nál. 2008 júliusában visszatért a Ferencvároshoz, ahol 2011-ig pálya- és kapusedzőként tevékenykedett.
Több alkalommal volt a magyar válogatott kapusedzője: 1990 és 1994 között, 1996-ban és 2006-ban.

Sikerei: A Ferencvárosi TC  csapatában 1980-81. évi Nemzeti Bajnokság  bajnoka, valamint 1981-82. évi Nemzeti Bajnokság  és 1982-83. évi Nemzeti Bajnokság  második helyezettje volt. A Újpest FC  csapatában a 1987-88. évi Nemzeti Bajnokság  harmadik helyezettje volt.