Az ír csapat, mint korábbi cseh ellenfelünk is, az Eb-re készül. Ebben az évben már két találkozót játszottak, akár csak mi. Először Csehországgal mérkőztek meg (akiket mi, az előző találkozón 2-1-re legyőztünk otthonukban) és 1-1-es döntetlent értek el, majd az Eb-ről ugyancsak lemaradt Bosznia-Hercegovina következett és 2-1-es győzelem. Az ír csapat az utóbbi tizenhárom mérkőzésén nem szenvedett vereséget.

Csapatunkban három játékos (Gera, Hajnal, Buzsáky) sérülés miatt nem léphet pályára. A tervek szerint az előző mérkőzéshez képes nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni a támadójátékra és a védekezést is kicsit előrébb szeretnénk tolni. Ezen a mérkőzésen is van jubiláns: dr. Szilágyi György csapatorvos kétszázadik alkalommal ül a nemzeti tizenegy kispadján.

A játékosok csak húsz percnyi késéssel állhattak fel kezdéshez, mert komoly vihar tombolt a pályán, hatalmas villámok kíséretében és amíg az el nem csendesedett, addig a játékvezető nem engedélyezte a mérkőzést. Egy tudósító meg is jegyezte, hogy a magyar válogatott egyre jobb. A cseheket idegenben győztük le és lám az írek sem ússzák meg szárazon...

A felázott talajon (az eső még mindig esik) meglehetősen nehézkesen indult be a játék. Az írek valamivel többet birtokolták a labdát, de az első negyedórában más nemigen történt. Ekkor Keane tizenöt méteres, kapu közepébe tartó lövését vetődve üti ki Bogdán. Erre a helyeztre két perc múlva két Dzsudzsák lövés is válaszolt. Mind a kettőt sikerült Givennek hárítania. Ezután is támadásban maradtunk. Mi irányítottuk a játékot. Dzsudzsák jól szervezett és kapura is veszélyes volt. A harminc hatodik percben megint tőle kapott labdát Szalai a tizenhatoson belül. A felázott talajon védője elcsúszik, így egyedül áll a kapussal szemben, de a lövése inkább hazaadásra sikeredik. nyolc perc múlva ismét Szalai lép ki a védők közül és kap pontos átadást Szakálytól. Már csak tíz méterre van a kaputól, de lövés helyett tovább tolja a játékszert és ez éppen elég, hogy a védők hatástalanítsák a helyzetet.

A második félidőben továbbra is mi játszunk veszélyesebben. Gyurcsó, majd Szalai és Szakály is helyzetbe kerülnek. Az ötvennegyedik percben Szalai hét méterről perdít az ír kapusba. Az első igazán veszélyes vendég támadás a hatvankettedik percben bontakozik ki. Walters lövését Bogdán csak vetődve, bravúrral tudta kitolni. A kipattanóra érkező Cox elől pedig Vanczák ment remekül. Két perc múlva ismét veszélyben forog a kapunk. Egy szöglet után Walters jutott lövéshez, szerencsére a próbálkozása jóval gyengébb volt, mint a lehetőség. Most egyértelműen a vendégek játszanak fölényben. A hetvenhetedik percben egy magyar támadás utáni kontra futott. McGeady tört előre, majd átpasszolt Coxnak, aki nyolc méterről találta telibe Bogdánt. A kapunk nem szabadul fel. Walters közeli fejesét Bogdán csak nézni tudja. Szerencsére a labda a bal sarok mellett hagyja el a játékteret. A nyolcvanegyedik percben Whelan négy méterről próbálkozhat, ám már nagyon kisodródott, így portásunk szerzi meg a labdát.
Amikor már-már megtörni látszik a magyar védelem, mi kerülünk óriási helyzetbe. Dzsudzsák végez el szögletrúgást jobbról. A beívelést Szabics veszi le és tizenöt méterről lő. A jobb alsóba tartó labdát a kapus már nem tudja elérni, viszont Hunt a gólvonalról kivágja. A végére még egy lehetőséget dolgoztunk ki. Szabics ezúttal remekül vette észre a védők közül kilépő Némethet, aki azonban kissé elügyetlenkedte a lövést és így a labda veszélytelenül landolt Westwood kezei között. Marad a gól-nélküli döntetlen.

Nem hogy nem játszottunk alárendelt szerepet, de mi játszottunk veszélyesebben és megérdemelten nyerhettünk volna, akár három góllal is. Ezt az írek kapitánya mondta és igazat kell adnunk neki. Az előző mérkőzésen kevesebb helyzetből rúgtunk két gólt, ezúttal a helyzetkihasználásunk nem eredményezett találatot.

Két mérkőzés, két Eb résztvevő ellen és egy győzelem, valamint egy döntetlen... Ez mindenképpen sikernek számít!