A belga válogatott összeállításának érdekessége volt, hogy hat játékos a Standard Liegeből került a csapatba. Még érdekesebb, hogy ennek a csapatnak Kalocsay Géza dr . volt az edzője, aki 1940-ben magyar válogatott is volt. A vendégek nyilatkozataik szerínt a magyar labdarúgást továbbra is nagyra tartják és beérnék egy nem túl nagy arányú vereséggel is.

A mérkőzés azután nem azt mutatta, hogy a vendégek olyan tekintély tisztelően játszanának, mint ahogyan nyilatkoznak. Azonnal támadni kezdtek és bizony a védelemnek nagyon észen kellett lennie, hogy megőrizze a góltól kapunkat. Természetesen mi is támadtunk és a vendégek rohamaival együtt is mezőny fölényben voltunk. Sok helyzetet dolgoztak ki a csatárok a belga kapu előtt, főleg Bundzsák  remek labdáinak köszönhetően, de a gól nehezen akart megszületni. Amikor pedig végre a hálóban táncolt a labda, akkor a mi oldalunkon becsúszott egy kapushiba és a félidő utolsó percében kiegyenlített a lelkes ellenfél.
A második félidőben tulajdonképpen nem változott a játék képe, csak az eredményessége. Két gólt szereztünk és mivel védelmünk nem hibázott ezzel az előnnyel zártuk a találkozót.