Meglehetősen gyengére sikerült felkészülésinek szánt mérkőzés után elkövetkezett az ezévi első világbajnoki selejtező mérkőzés is. Bulgária válogatottját fogadtuk a Szusza-stadionban.

A bolgárok nagy iramban kezdtek. Távoli lövéseik azonban nem jelentettek veszélyt. Tíz perc után a mieink is magukhoz tértek és már voltak helyzeteink. Igaz, a nagy igyekezetben az is előfordult, hogy Szabics és Vincze egyaránt ziccerben vehette volna át Torghelle labdáját, azonban összeütköztek és oda lett a lehetőség. Vincze egyébként is többször szánta el magát lövésre, de labdái rendre néhány centivel (vagy kicsit többel) elkerülték a kaput.
A vendégek is támadtak és igazi gólhelyzetük is akadt. A huszadik percben Berbatov végzett el szabadrúgást. Jobb sarokba tartó lövését Király csak bravúrral tudta hárítani.

A második félidő elején mintha mi játszottunk volna kezdeményezőbben, de a hetedik percben mégis a bolgárok szereztek vezetést. Martin Petrov jobbról tért-ölelő átadással hozta helyzetbe a felfutó Sztilian Petrovot, aki négy méterről fejelt a kapunkba. A csatárt a védőink üresen hagyták, Király pedig nem tudott dönteni a kifutás és a kapuban maradás között. (0-1)

A gól után nagyon beszorultunk a kapunk elé. Az egyre-másra érkező támadások és lövésekkel szemben tulajdonképpen csak Király jelentett védelmet, aki sorozatosan remekül hárított. Csak kapusunk bravúrjainak köszönhető, hogy nem nőtt több gólosra a vendégek előnye.

Igazi támadásaink nem voltak, de végül mégis egyenlítettünk. Böőr lövése szögletre pattant. A sarokrúgást is ő ívelte középre és Rajczi fejelte kapura. A labdát egy bolgár védő még kivágta a gólvonalról, de az ismét Rajczi elé került, aki három méterről, nagy erővel a léc alá lőtt. (1-1)

A döntetlennel még nem vált elérhetetlenné a csoport második helye és a pótselejtező.