Az alig több mint egy évvel ezelőtti utolsó találkozásunkról nagyon rossz emlékeink maradtak. Akkor az olasz csapatnál vendégeskedtünk és 4-0-ás kiütéses vereséget szenvedtünk. Az nem volt tétmérkőzés. Ez most az lesz és a Népstadionban játszuk. Kell ennél jobb alkalom a visszavágásra?

Érezték ezt a magyar játékosok is és nagyszerű labdarúgással ajándékozták meg a szurkolókat. Harcosan és ötletesen játszottak. Most az előző találkozón gyengén teljesítő középpályások és csatárok voltak talán a legerősebbek. Az olasz próbálkozások rendre elakadtak és már futottak is a magyar akciók. Nagyon beszorítottuk a vendégeket, szinte támadást sem vezettek.
Egyenlíteniük azonban egyetlen felfutásból, egy vitatható 11-es segítségével mégis sikerült. Ezután még erősebben támadtuk a kaput. Az olasz védelem végül már nem is gondolt arra, hogy indítson, csak a rombolás volt a célja. A győzelmet így is megszerezhettük volna, hiszen nagyon sok lehetőségünk volt, de a helyzeteink ismét kimaradtak.

Az olasz csapat ellen egy pontot szerezni még ittkon sem számít kudarcnak. Legfeljebb, ha eszünkbe jut, milyen könnyen lehetett volna győzelem is.