Ezen a találkozón (elméletileg) nem lehettek nézők, zárt kapuk mögött kellett tartani. Néhányan azért szurkoltak, de alapvetően visszhangzott az aréna az ürességtől. Az ok, az a három évvel ezelőtti románok ellen játszott Eb-selejtező, ahol tiszteletlen szurkolói rigmusok és tiszteletlen szurkolói magatartás miatt kaptunk egy mérkőzéses zárt kapus büntetést.

A Nemzetek Ligája első mérkőzésén a finnektől szenvedtünk vereséget és most, néhány nappal az előző találkozó után, itt a lehetőség és a kényszer, hogy javítsunk.
Mivel a csoport első helyén kellene végeznünk, ezért bizony ezt a mérkőzést meg kell nyerni.
Míg előző ellenfelünk néhány hellyel mögöttünk, addig a mostani néhány hellyel előttünk tanyázik a FIFA ranglistán, de valójában ez nem sokat számít (fel is merült a lista megreformálása).

Az új szövetségi kapitány három helyen ígért változást Lovrencsicst Bese, Pátkait Nagy Ádám és Stiebert Varga Roland váltja a kezdő csapatban.

A görögökkel már tizenkilenc alkalommal játszottunk. Legutóbb három éve, kétszer is. Akkor egy döntetlen (0-0) és egy vereség (4-3) lett az eredmény. Igaz vertük mi meg őket 11-1-re is, de erre kár lenne alapozni, hiszen az a mérkőzés 1938-ban volt. Összességében hat döntetlen, négy győzelem és kilenc vereség a mérleg.

A találkozó Géczi István (a Ferencváros legendás kapusának) emlékére gyászszünettel kezdődik.

Az első percekben a görögök megpróbálnak letámadni és bár így is többet van nálunk a labda, sokat hibázunk. Az ötödik percben megvan az első ígéretes támadásunk, ami igaz, hogy lessel végződik, de mégis támadás...
A tizedik percben azután a vendégek előtt nyílik lehetőség. Egy rossz passz után Fortunisz cselezi ki Kleinheislert és Kádárt, azután a tizenhatoson belülről lő. A labda alig kerüli el a jobb alsót. Gulácsi vetődött. Talán elérte volna...
Aztán a tizenötödik perc végre igazi labdarúgást hoz, amit mi mutatunk be. Még a térfelünkről indulunk és a jobb oldalon kerül előre a labda. Kovács beadja a tizenhatos sarkán érkező Vargához, aki fejjel beljebb tessékeli Szalainak. Ő ugyancsak fejjel visszateszi a tizenhatos vonalán várakozó Besének, aki ismétcsak fejjel továbbít a tizenhatoson belül teljesen egyedül álló Sallainak és neki már nem is marad más dolga, mint hogy kapásból a léc alá vágja a játékszert. (1-0)

Még időnk sem maradt az örömre... szabadrúgáshoz jutottak a vendégek. Nem sokkal a saját térfelünkön innen, kissé jobbra állítják le a labdát és Fortunisz fut neki és szép ívben, nem túl erősen az ötösünk bal sarkát célozza meg, ahová Manolasz érkezik, illetve még Lang is, de előbbi magasabbra ugrik és a bal felsőbe fejel. (1-1)

A görögök átvették a mérkőzés irányítását, kicsit elveszett lett a csapat. A huszonnyolcadik percben bizony helyzet is adódik előttük. A baloldalon támadó Hrisztodoulopoulosz a tizenhatos sarkáról a kapu ellentétes oldala mellé lövi. A Harmincharmadikban ismét veszélyeztetnek. Pelkasz tizenhét méterről a jobb alsó felé teker, de Gulácsi résen van és kiüti a labdát. Az elvégzett szöglet után pedig a léc alá tartó labdát kell fölé tolnia. Két perc múlva pedig Manolaszt hagyjuk fejelni az ötösről. Szerencsére nagyon elrontja és Gulácsit találja gyomron.
A negyvenkettedik percben azután megint mi jövünk. Már lőhetett volna Varga is, mintegy tizenkét méterről, de sokat várt. Viszont a szerelés Sallaihoz kerül, aki tíz méterről lő, de a görög kapuvédő hárít. A kipattanót azonban újra rá tudjuk lőni. Ezúttal Kovács próbálkozik húsz méterről, de a kapus ezt is védi. Most is hozzánk kerül azonban a játékszer és Kleinheisler célozza meg a bal sarkot, de Barkas ismét megakadályozza a gólt. Szalai, Varga a labda útja, aki Beséhez továbbít, aki úgy tizenhét méterről lő. Ez kipattan egy védőről, de éppen a jobb oldalon tartózkodó Kovácshoz, aki megiramodik, becselezi magát a tizenhatosra és becsap két védőt, majd a harmadik mellől hátra adja a labdát a középen a kaputól tizennyolc méterre szabadon várakozó Kleinheislernek. Neki bőven van ideje ráfordulni a labdára és nagyerejű lövése a bombaként vágódik a bal felsőbe. (2-1)

Különlegességet a bíró is produkál ezen a találkozón. Egyetlen percet sem hosszabbít, az első félidő tehát pontosan negyvenöt perc játék után ér véget.

A második félidőben valahogy nem alakult ki igazi játék. Egyik csapat sem erőltette meg magát, ami az állást figyelembe véve természetesen a Görögöktől volt inkább elvárható. Az ötvenharmadik percben mintha eszükbe jutott volna ez és egy Fortunisz szabadrúgásnál próbálkoztak. Az ötösön Toroszidisz a védője fölé tudott emelkedni az ötösünkön, de nem tudta jól helyezni a labdát, így maradt az eredmény.
Ezután továbbra is csak várhattuk, hogy történik majd valami labdarúgás-szerű is, de nem nagyon alakultak ki támadások, helyzetek pedig egyáltalán. Mondhatnánk, hogy jól védekeztünk, de valójában nem volt mi ellen.
...és a hetvenkettedik percben Mitroglu Pelkasznak küldi a labdát, aki ugyan már kissé kisodródva veszi át az ötös jobb oldalán, de azért kapura lövi és bizony a Gulácsi bravúr kellett hozzá, hogy ne legyen egyenlítés. A szöglet után még egy kapura tartó fejest is megfog a magyar kapus. Egy perc telik el és tizenhat méterről Mitroglu próbálkozik. A középről leadott lövést ismét kapusunk hárítja.

A hetvennyolcadik percben Kleinheisler egy harminc méterről elvégzett szabadrúgást küld kapura és bizony nem is olyan egyszerű ezt kiütnie Barkasznak... de sikerül.
A nyolcvanegyedik percben még egy görög lehetőség. Fortunisz egy szabadrúgásból küldi a kapu elé a labdát, amit Papasztathopulosz csak hajszállal fejel a kapunk bal alsó sarka mellé. Hat perc múlva Hrisztó ad be veszélyesen, de Mitroglu lemarad róla. Két perc múlva Pelkasz éppen csak nem ér el egy beadást a jobb sarok előtt. Két perccel a rendes játékidő letelte után ismét Fortunisz ad be. Mitroglu remekül lép ki, Lang lemarad, de a fejes a jobb alsó mellé száll.

31 év után vertük meg a görögöket. Ez szép eredmény! Főként, hogy sikerült megőrizni az esélyünket a Nemzetek Ligája C. csoportjának a megnyerésére.

A mérkőzés értékelése nem egyszerű. Bár már a találkozó alatt is lehetett olyan hangokat hallani, amelyek szuperlatívuszokban beszéltek a csapat játékáról, a remek teljesítményről, a gólokról. A gólok szépek voltak, bár a másodiknál azt gondolom, hogy a sok kimaradt lehetőség a bomba előtt, nem éppen dicséretes. Ha az első bemegy már nincs is "parádés tűzijáték" viszont van gól, ha meg egyszer is rossz felé pattan a labda, akkor nincs további lehetőség.
Szóval nagyszerű a győzelem, de én óvatosabb vagyok a dicséretekkel. A görög csapat nem játszott jól és ki is hagyott jónéhány helyzetet, de mi sem játszottunk jól, leszámítva a gólok körüli öt-tíz perceket.
A következő mérkőzések már megmondhatják, hogy valóban sikerült-e valamilyen érdemi változást elérnie Rossinak.

Meglátjuk...