A találkozó a január 25-én életét vesztett labdarúgó, Fehér Miklós emlékmérkőzése volt.
A mérkőzés kezdete előtt az óriáskivetítőn mindenki láthatta Fehér Miklós válogatott góljait. Ezután egy perces csönddel emlékeztek a fiatal sportemberre.

Ez a Matthaus vezette válogatott első mérkőzése hazai közönség előtt. A kapitány céljairól beszélve elmondta, hogy gyors, kombinatív, támadószellemű játékot játszó csapatot akar építeni, hogy a közönség is visszatérjen a lelátókra. Ez a találkozó nehéz lesz, de gólokat és maximális odaadást vár a csapattól.

A walesiek nem a legjobb összeállításban lépnek pályára, hiszen a két legnagyobb név (Giggs, Bellamy) hiányzik az együttesből és az utolsó pillanatban velük együtt tíz helyen is módosult a keret, mert sokan lemondták a szereplést.

A kezdő sípszó után gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy az elképzeléseket betartva, változatos támadójátékra törekszünk. A walesi védők kissé lassabb, darabosabb mozgását igyekezett kihasználni a két gyors csatár, Torghelle és Kenesei. Sok szép támadást vezettünk és többször is gólhelyzetet alakítottunk ki. A tizennyolcadik percben azután a vendégek tizenhatosára betörő Lisztest csak szabálytalanul tudták megállítani. A büntetőt Kenesei nagy erővel lőtte a jobb alsóba.
Még örülni sem igazán volt időnk, amikor egy walesi szabadrúgást Koumas húsz méterről kapura csavart. A labda telibe találta a bal kapufát, de onnan a hálóba csapódott.  Néhány perc múlva ismét szabadrúgásból veszélyeztettek a vendégek. Thatcher lapos lövését kellett bravúrral hárítania Babosnak.
A félidő második felében a walesi játékosok szabálytalanságokkal és lesre állítással széttördelték a játékot.

A második félidő első felében minden éppen ott folytatódott, ahol a szünet előtt abbamaradt. Akciót szinte nem is láthatott a közönség. A hetvenedik percben végre történt valami. Torghelle visszagurította a labdát a felfutó Gerának, aki azonnal lőtt. A labda ugyan fölészállt, de ez a lövés mintha megadta volna a jelet és ismét lehetett látni a pályán támadásokat. Mind a két oldalon voltak helyzetek.
A nyolcvanadik perc környékén Lőw 120 másodperce következett. Először Szabicstól kapott labdát és tíz méterről, éles szögből célozta meg a kaput. Lövését a portás hárította. Azután súlyos hibát vétett, aminek következtében a labda Earnshawhoz került, aki tisztán indulhatott a kapu felé. Egy csellel becsapta Babost is és a hálóba gurított.
Az utolsó percben még a walesi kapusnak kellett egy Gera-lövést bravúrral szögletre tolnia. Az eredmény már nem változott.

A lefújás után a játékosok összeakaszkodtak és kis híján verekedés alakult ki. Végül ezt sikerült elkerülni, de ez a mérkőzés így sem volt méltó megemlékezés.

Matthaus szerint a játékosok hozzáállásával nincs probléma, de akadnak még hibák. Sokak szerint a válogatott az eltelt mintegy három hónapban semmit nem fejlődött. Persze türelmesnek kell lenni, hiszen egy új csapat építéséhez idő kell. Azonban a legnagyobb bajt az jelenti, hogy nem látni milyen koncepció alapján épül az az új csapat.