A selejtező sorozat előtt a welsi csapat esélytelennek számított, de az előző találkozón már megmutatták, hogy komolyan kell őket venni, hiszen otthon tartották a két pontot.

A mérkőzés első félidejében válogatottunk ügyesen, sokat támadva játszott. A welsiek azonban rendkívül szervezetten, fegyelmezetten védekeztek és ami még fontosabb eredményesen is. De azért jutott idejük és energiájuk a támadásokra is. Az egyik a 15. percben 11-essel végződött. Toshack küldte kapura a büntetőt, de Mészáros  kifogta. A játék képe az egész félidő alatt semmit nem változott. Már éppen mindenki elkönyvelte, hogy 0-0-ás állásnál vonulhatnak a csapatok az öltözőbe, amikor Kocsis  a félpályánál valami megmagyarázhatatlan okból sarokkal hátrafelé továbbította a labdát. Griffith lecsapott a könnyű prédára és indította Jamest. ő felfutott a jobb oldalon, majd beadott és Toshack öt méterről vágta a kapuba a labdát.
A szünet után kissé javult a csapat játéka, de csak gólhelyzetekre futotta. Három óriási lehetőség elszalasztásán is bosszankodhattak a szurkolók. Külön bosszantó, hogy a vendégek második góljukat úgy érték el, hogy az akciót vezető mindkét játékosuk lesről indult.
A szépítenünk az első (!) kapuig jutó magyar akcióból sikerült, de a vereséget már nem tudtuk elkerülni.

Ezzel a vereséggel gyakorlatilag elbúcsúzhattunk a továbbjutástól.
A welsi Page találóan jellemezte játékunkat: "Ellenfelünk jól játszott-egészen a 16-osunkig."