Csapatai (játékosként): 1927-1929 NEMZETI SC , 1929-1932 Újpest FC , 1932-? FC Lugano

Csapatai (edzőként): 1936-1938 FC Aarau, 1938-1942 FC St. Gallen, 1942-1946 BSC Young Boys, 1947-1950 FC Lugano, 1950-1951 Lausenne Sport, 1952-1953 FC Lugano, 1953-1955 Luxemburg, 1955 Bp. Haladás, 1956-1957 [klub(295)/], 1957-1958 Pécsi MSC - Matias , 1960-1962 Magyarország, 1962-1963 Bulgária, 1964 [klub(295)/], 1966-1967 Dynamo Dresden

1927 és 1929 között a Nemzeti FC profi labdarúgója volt. 1927-ben egy alkalommal a magyar válogatottban is szerepelt. 1929-ben szerződött Újpestre, ahol 1932-ig két bajnokságot nyert a csapattal. Ezt követően Svájc szerződött az FC Lugano együtteséhez, ahol később játékos-edző is lett.

1936 és 1953 között hat svájci csapat vezetőedzője. Legnagyobb sikere két svájci kupagyőzelem 1945-ben és 1953-ban. 1953 és 1955 között a luxemburgi labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. 1955-ben hazatért és először a budapesti Haladás (MAFC) edzője lett. 1956-57-ben az MTK (Vörös Lobogó), 1957-58-ban a Pécsi Dózsa vezetőedzője volt.
1960 és 1962 között a magyar válogatottnál dolgozott, mint edző. Az 1960-as római olimpián a csapat szövetségi kapitánya volt, de szakvezetője volt ebben az időszakban a B és utánpótlás válogatottnak is.
1962-63-ban a bolgár válogatott szövetségi kapitánya volt. 1964 áprilisában, idény közben váltotta az MTK kispadján Kovács Imrét és a KEK döntőben már ő vezette a csapatot, ahol végül a megismételt, második mérkőzésen 1-0-ra ki kaptak a Sporting Lisszabontól.
1966-67-ben a keletnémet Dynamo Dresden vezetőedzője volt. 1968-ban nyugdíjba vonult és évekig az MLSZ Tanácsadó Testületének nyugdíjas tagja volt.

Sikerei: Kétszer volt magyar bajnok (1929-30 évi profi bajnokság , 1930-31 évi profi bajnokság ). 130-ban Bajnokok Tornája győztes volt. 1952-ben olimpiai bajnok volt.