Csapatai (játékosként): ?–1952 Békéscsaba 1912 Előre , 1953–1961 Salgótarjáni BTC Salgótarjáni Bányász Torna Club , 1961–1965 [klub(295)/], 1966–1969 Egyetértés

Csapatai (edzőként): 1970–1972 GAFU Volán, 1972–1975 Szombierki Bytom, 1975–1977 Balatonfűzfői AK, 1977 BVSC-Zugló FC Budapesti Vasutas Sport Club-Zugló FC 

Sokat dolgozó, technikás jobbösszekötő. Ügyesen szervezte a játékot, átadásai átgondoltak és pontosak voltak. Kapura lövései mindenkor veszélyt jelentettek.

1953 előtt a Békéscsabai Építők labdarúgója volt. 1953 és 1961 között a Salgótarjáni Bányász csapatában lett élvonalbeli labdarúgó. 1958-ban innen lett válogatott játékos is. Összesen 197 bajnoki mérkőzésen 64 gólt szerzett az SBTC színeiben. 1961-ben az MTK-hoz igazolt. Itt VVK elődöntős 1962-ben, KEK döntős 1964-ben. Az 1962–63-as idényben bajnoki második a csapattal. Összesen 64 bajnoki mérkőzésen 10 gólt szerzett. 1966 és 1969 között az Egyetértés játékosa volt. Itt már csak 12 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 2 gólt szerzett, mielőtt felhagyott az aktív labdarúgással.

1958-ban 2 alkalommal szerepelt a válogatottban és 2 gólt szerzett. Tagja volt a svédországi világbajnokságon résztvevő csapatnak, de nem lépett pályára. Ötszörös utánpótlás (1956–57, 3 gól), kilencszeres B válogatott (1957–61: 6 gól).

1970-től edzőként is dolgozott. Első csapata a GAFU Volán volt. 1972-ben Lengyelországba szerződött a Szombierki Bytomhoz, ahol három idényen át tevékenykedett. Az első szezonban bajnok lett a csapattal a másodosztályban, a következő két szezonban sikerült bent maradnia a legjobbak közt. 1975-ben hazatért és 1977-ig a Balatonfűzfő vezetőedzője volt. 1977-ben egy rövid ideig a BVSC vezetőedzője is volt.

Sikerei: 1962-63. évi Nemzeti Bajnokság  második helyezettje volt.