Csapatai (játékosként): 1901–1905 Ferencvárosi TC 

Hatalmas termetű, gyors, erélyes középcsatár. Bátor, nyugodt harcos, aki mindezek mellett rendkívül korrekt játékával is kitünt. Rendkívül energikusan játszott. Nem ok nélkül nevezték akkoriban kedveskedve "Tank"-nak, amikor megindult, nem volt aki megállítsa. Amint alkalma adódott azonnal kapura küldte a labdát. Ha kellett távolról lőtt, de más lehetőség híjján felverekedte magát a kapuig is. Nem tartozott a technikás játékosok közé, lőni is csak "spiccel" tudott, igaz azzal hihetetlen erejű bombákat küldött az ellenfél kapuja felé. Ezzel a rúgótechnikával valószínűleg azóta sem lőtt senki annyi gólt mint ő. A támadásokat akkoriban általában a széleken vezették. Gyors támadás, rövid passzok, sok-sok váltás és a végén középre ívelés, ahol a befejező csatár várta a labdát. Ez az utolsó góllövő ember volt Pokorny. Fejjel is remekül helytállt. Erélyessége ilyenkor fokozottan hasznosnak bizonyult. 17 évesen hátvédként kezdett játszani az FTC -ben és ott is maradt egész pályafutása alatt. Stílusa tökéletesen illeszkedett az FTC  akkori támadójátékához és hamarosan mint a csapat legjobbja a csatársor közepén találta magát.

Sikerei: 1903 -ban az év játékosa. Az 1904-es bajnokság gólkirálya volt 12 találatával. 1903. évi amatőr bajnokság  és 1905. évi amatőr bajnokság  bajnoka, és 1903 és 1904-ben Ezüstlabda győztes volt.