
1918.12.03. - 1956



# | Időpont | Mérkőzés | Eredmény | Csere | Gól | Klubból | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. | 1941 (11-16) | Svájc | - | Magyarország | 1 | : | 2 | 74' | Csepel SC | |
2. | 1942 (06-14) | Magyarország | - | Horvátország | 1 | : | 1 | Csepel SC | ||
3. | 1943 (05-16) | Svájc | - | Magyarország | 1 | : | 3 | Csepel SC | ||
4. | 1943 (09-12) | Svédország | - | Magyarország | 2 | : | 3 | Csepel SC | ||
5. | 1943 (09-15) | Finnország | - | Magyarország | 0 | : | 3 | Csepel SC |
Csapatai (játékosként): 1933–1936 Budapest Honvéd FC
, 1936–1941 Budapest Honvéd FC
, 1941–1944 Csepel SC
, 1945–1946 Budapest Honvéd FC
, 1946–1947 Atalanta, 1947–1948 Lecco
A sokoldalú labdarúgó volt. A válogatottban jobbhátvédet és középhátvédet játszott, klubjában azonban gyakorlatilag a csapat minden posztján, szükség esetén kapusként is szerepelt. "Kis Olaj" erőteljes, jó képességű védő volt. Okosan helyezkedett és fejjel, valamint mindkét lábbal kiválóan szerelt. Testvéréhez (bátyja is bekerült a válogatottba) hasonlóan hatalmas lövései és pontrúgásai mindig veszélyt jelentettek.
1933-ban Kispesten kezdte a labdarúgást. Itt mutatkozott be az élvonalban. 1941-ben Csepelre igazolt, ahol két bajnoki címet szerzett a csapattal. 1945-ben visszatért Kispestre. A következő évben Olaszországba szerződött, csapattársával Kincses Mihállyal együtt. Az első idényt mindketten az Atalanta csapatában töltötték. Olajkár a következő idényben a Lecco együttesében játszott, majd hazatért.
1941 és 1943 között 5 alkalommal szerepelt a válogatottban és egy gólt szerzett.
Sikerei: 1941-42. évi Nemzeti Bajnokság
és 1942-43. évi Nemzeti Bajnokság
bajnoka volt.