Dátum Esemény
1956. 10. 28. Nagy Imre kormánya a felkelők mellé áll, a miniszterelnök "nemzeti demokratikus mozgalom"-ról beszél és a követelések teljesítését ígéri.
1956. 10. 25. A Kossuth téren összegyült (békés hangulatú) tömegbe lőnek a környező házak tetejéről. A nép az ÁVH és a szovjet csapatok ellen fordul. Szabadságharc bontakozik ki, amely most már a vidéki városokra is átterjed. Gerő Ernő helyét a párt élén Kádár János foglalja el.
1956. 10. 24. Nagy Imre, ismét miniszterelnök és rádióbeszédben ígéri meg, hogy megvalósítják az 1953-as kormányprogramot.
1956. 10. 23. Felvonulás kezdődik, amely tüntetéssé változik. Elhangzik a Nemzeti dal, a Szózat, szabadságot és demokráciát követel a tömeg. Kivágják a zászlókból a címereket, ledöntik a Sztálin szobrot. Gerő rádióbeszéde, csak tovább szítja az amúgy is felfokozott érzelmeket. Gerő katonai segítséget kér a Szovjetúniótól, de a páncélosok már úton vannak a főváros felé. Harcok kezdődnek és kialakulnak az ellenállás központjai.
1956. 10. 22. Az egyetemisták 16 pontba foglalják a magyar nép függetlenségről és demokráciáról szóló követeléseit.
1956. 10. 06. Rajk László temetése tulajdonképpen a rendszer elleni tüntetés, amelyen mintegy 100.000 ember vesz részt.
1956. 07. 18. Rákosi lemond, a helyére Gerő Ernő kerül, ami azt mutatja, hogy lényeges változások nem fognak történni.
1956. 05. 18. Rákosi Mátyás utolsó nyilvános szereplésén "önkritikát gyakorol" és elismeri, hogy bizonyos fokú felelősség terheli Őt és a pártvezetést az előfordult törvénytelenségekért és a személyi kultusz eltűréséért.
1956. 05. 10. A magyar-osztrák határon megkezdődik a műszaki határzár ("vasfüggöny") eltávolítása.
1956. 03. 27. Rákosi kénytelen elismerni, hogy voltak koncepciós perek valamint bejelenti több bebörtönzött szociáldemokrata szabadon bocsátását.
1956. 02. 25. A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán elmondott Hruscsov beszéddel nyilvánvalóvá válik, hogy szakítani akarnak a sztálini örökséggel mind a kül-, mind a belpolitikában.
1955. 12. 14. Magyarországot az ENSZ felveszi tagjai közé, ezzel a tagországok száma 76-ra emelkedik.
1955. 10. 18. A magyar kommunista írók levelet intéznek a pártvezetéshez, amelyben aggodalmukat fejezik ki a művészetet is súlytó, visszatért önkényes, antidemokratikus, erőszakos módszerek miatt. Ez tekinthető az első olyan csoportos véleménynek, amelyet aláírói nyíltan vállalnak. A retorziók (kizárások, megrovások) nem maradtak el.
1955. 07. 28. Megszigorítják a termelőszövetkezetekből való kilépés feltételeit.
1955. 07. 08. Kormányrendeletben szigorítják meg a beadási kötelezettségeket.
1955. 05. 15. Megállapodás születik, melynek értelmében megszünik Ausztria szovjet megszállása.
1955. 05. 14. Létrehozzák a Varsói Szerződést, a szocialista országok közös katonai parancsnokságát. Magyarország az alapítók között van, ami a szovjet csapatok országunkban tartózkodását véglegesíti.
1955. 04. 18. Nagy Imrét leváltják. Az elmúlt évek engedményei veszélybe kerülnek. Máris előtérbe kerül a nehézipar fokozott fejlesztése, a munkafegyelem és a parasztpolitika szigortása.
1955. 02. 01. Nagy Imre súlyosan megbetegszik. Koronaér-trombózissal, idegkimerültséggel és magas vérnyomással kezelik.
1954. 07. 22. - 23. Az ötvenes évek elején bebörtönzött politikai foglyokat engednek szabadon köztük több, később jelentős szerepet játszó kommunistát (Pl: Kállai Gyula, Losonczy Géza, Kádár János, Aczél György)
1954. 01. 09. Bevezetik a személyi igazolvány használatát.
1953. 09. Több intézkedés próbálja csökkenteni a lakosságban felhalmozódott feszültségeket ilyenek a nagyarányú árcsökkenés, a tervutasításos rendszer feloldása, a beadási kötelezettségek csökkentése, a kuláklista eltörlése, a háztáji földek növelése, a termelőszövetkezetekből való kilépés megkönnyítése.
1953. 07. 25. - 26. A rövid idejű (két évnél kevesebb) börtönbüntetésre ítélt politikai foglyok amnesztiát kapnak. Bejelentik a kitelepítések és az internálótáborok megszüntetését.
1953. 07. 04. A Moszkvában (június 13-án) kapott utasításnak megfelelően az országgyűlés Nagy Imrét választja meg miniszterelnöknek.
1953. 06. 27. - 28. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésén elítélik Rákosi, Gerő, Farkas és Révay tevékenységét és elfogadják a "júniusi határozatot". Ebben sok kedvező intézkedést hírdetnek meg, de valódi változások nem történnek.
1953. 06. 17. Három napig (17-19) tartó rendszerellenes felkelés robban ki az NDK-ban, ami véres eseményekbe torkollik.
1953. 05. 17. Parlamenti választások zajlanak az országban, a részvétel 98%-os. Szavazni csak egyetlen listára lehet, így Rákosiék hatalmas választási győzelmet aratnak.
1953. 03. 05. Szovjetúnióban a háromnappal előbb bekövetkezett agyvérzésbe belehal Sztálin.
1953. 02. 08. Több kormányrendelet születik a népesség növelése érdekében (családi pótlék, terhesek, anyák, gyerekek fokozott védelme). Ennek egyik "eszközeként" bevezetik a 20-50 éves férfiakat és a 20-45 éves nőkre vonatkozó gyermektelenségi adót. Az érintett korosztályból akinek nincs gyermeke, de keresete van annak 4% adót kell fizetnie. (Ekkor Ratkó Anna az egészségügyi miniszte, róla kapta ez az időszak a "Ratkó-korszak" nevet.)
1953. 01. Az országban tetőzik az influenza. (A két hónapig tartó járvány következtében gyógyszerhiány lépett fel 144-en meghaltak, közel háromezren kerültek kórházba és összesen mintegy 350.000-en betegedtek meg.
1952. 12. 17. A kormány december 26-át munkanappá nyilvánítja.
1952. 11. 21. Budapest élelmiszer ellátási gondokkal küzd. Elhatározzák, hogy bevezetik a barna kenyeret. A lakosság nehezen viseli az újabb "önkorlátozást".
1952. 10. 02. Rendelet születik az állatállomány növeléséről. Két év alatt szarvasmarhából 4,6-szor, lóból 3,87-szer, sertésből 3,6-szer, baromfiból 11-szer annyinak kell lennie mint jelenleg. Az előző hónapban már előírták, hogy az egyes növényekből mekkora területeket kell bevetni a földtulajdonosoknak. Sőt azt is rögzítették, hogy pontosan hány nap alatt kell elvégezni az egyes termények betakarítását.
1952. 08. 14. Magyarország miniszterelnöke Rákosi Mátyás lesz.
1952. 05. 27. - 29. Az országgyűlés törvénybe iktatja az állami ellenőrzés szükségességét. Létrejön az Állami Ellenőrző Központ, amely gyakorlatilag az élet minden területét figyeli és mindenki számára kötelezővé teszi, hogy jelentse bármilyen szabálytalanságot észlel.
1952. 03. 16. Munkanappá nyilvánítják húsvét hétfőt.
1952. 03. 09. Országszerte hatalmas ünnepségeket tartanak "népünk bölcs vezérének" tiszteletére. Ez az ünnepség sorozat volt a szervezett személyi kultusz leglátványosabb megnyilvánulása. Ünnepi gyüléseken éltetik, kiállításon mutatják be életét és levelek, táviratok árasztják el nem csak Magyarországról, de külföldről is.
1952. 02. 17. Államosítják a "haszonszerzésre alkalmas" házingatlanokat illetve azokat amelyek felújításáról a tulajdonos nem tud gondoskodni.
1951. 12. 16. Sztálin hatalmas szobrát avatják fel Budapesten a felvonulások, dísszemlék céljára kialakított téren. (Az építkezés folyamán lebontják a Regnum Marianum templomot.)
1951. 10. 06. Sugározni kezdi műsorait a Szabad Európa Rádió magyar adása.
1951. 06. 17. Kényszerlakhelyekre telepítenek Budapestről 3785 "osztályidegent", a "nép ellenségeit" és családjukat.
1951. 03. 18. A beadási kötelezettséget kiterjesztik és emelik a beadási szinteket is.
1951. 03. 10. Március 15-ét munkanappá nyilvánítja a kormány.
1950. 09. 17. Határozat születik a budapesti metró építéséről.
1950. 05. 11. A közigazgatást átszervezik és létrehozzák a tanácsokat. A megyék átszervezése (új terület, új név) már előzőleg megtörtént.
1950. 01. 02. Útjára indul az első ötéves terv.
1949. 12. 28. Államosítják a 10 főnél több munkást foglalkoztató valamint a külfőldi tulajdonban lévő üzemeket.
1949. 12. 21. Nagy ünnepségek Sztálin 70. születésnapja alkalmából. Könyvek, filmek, emlékmű, szobrok, út és utca nevek. (Ezen a napon indul meg a trolibusz közlekedés és a járatok számozását 70-essel kezdik.
1949. 09. 24. Kihírdetik az ítéletet a Rajk és társai ellen folytatott koncepciós perben. Őt és két társát halálra ítélik.
1949. 08. 18. Az országgyűlés elfogadja az új alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország népköztársaság és augusztus 20-a lesz a "Magyar Népköztársaság alkotmányának ünnepe" (ezt megelőzően államalapító Szent István király emléknapja volt).


 
 
Előzmények
Válassz a listából