|
1997. 08. 31.
|
Nem sokkal éjfél után Párizsban súlyos autóbalesetet szenvedett és a kórházban bele halt sérüléseibe Lady Diana hercegnő. |
|
1997. 07. 04.
|
"Szia mami, sikerült!" Hangzott fel az első, beprogramozott üzenet, amikor a Nyomkereső nevű amerikai szonda végrehajtotta történelmi jelentőségű landolását a Marson. Huszonegy év után először érte el amerikai űrjármű a Marsot. A Nyomkereső az első olyan emberi kéz alkotta objektum, amely anélkül lépett be egy másik bolygó atmoszférájába, hogy előtte keringési pályára állt volna. A kutatást egy mozgó szerkezet fogja segíteni. A Marson vándorló "kiskocsi" korunk legnagyobb szenzációja, a világtörténelem első földi járműve, amely idegen bolygón közlekedik. Kiskocsinak Bejczy Antal professzor nevezte el, aki a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory magyar származású tudósa. |
|
1997. 07. 01.
|
Helyi idő szerint nulla óra nulla perctől (közép-európai idő szerint 18 órától) Hongkong ismét kínáhóz tartozik. |
|
1997. 06. 20.
|
Megállapodás született a Vatikánnal. Horn Gyula miniszterelnök és Angelo Sodano bíboros írta alá a dokumentumot, amely a magyarországi katolikus egyház finanszírozásáról, ingatlanjainak visszaadásáról és az egyházi iskolák támogatásáról szól. |
|
1996. 09. 16.
|
Temesváron Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a két ország jószomszédságáról és együttműködéséről szóló alapszerződést. |
|
1996. 09. 06.
|
II. János Pál pápa kétnapos látogatásra Magyarországra érkezett. |
|
1996. 07. 18.
|
A TWA légitársaság New York- Párizs járata felrobban az Atlanti-óceán felett. A Boeing-747-es Jumbo Jetnek 212 utasa és 17 főnyi személyzete volt. Mindenki odaveszett a katasztrófában. Senki nem zárja ki a terrorakció lehetőségét, már csak azért sem mert előzetesen voltak olyan információk, hogy iszlám terroristák amerikai repülőgépet terveznek eltéríeni vagy felrobbantani. Amerika szerte szigorították a biztonsági intézkedéseket. Különösen az olimpiára készülő Atlantában. |
|
1995. 11. 21.
|
A három héten át zajló daytoni béketárgyalások lezárásaként Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Szlobodan Milosevics szerb elnök - közép-európai idő szerint este tíz órakor - aláírta a boszniai háború befejezéséről szóló békeegyezményt. |
|
1995. 11. 04.
|
Jichak Rabint este a tel-avivi városháza előtti béketüntetésen egy szélsőséges nézeteket valló diák kezétől érte halálos pisztolylövés. Sokan tartanak attól, hogy a békefolyamat elkötelezett hívének halálával a folyamatnak is vége szakadhat. |
|
1995. 08. 24.
|
A mai világpremier után Európában először, Oroszországgal egyidőben, Magyarországon lesz kapható a Microsoft grafikus operációs rendszerének legújabb, Windows 95 jelű változata. A szoftvert Bill Gates, a gyártó Microsoft elnöke hozza Budapestre, szeptember 1-jén. |
|
1995. 06. 29.
|
Magyar idő szerint 14 órakor, az amerikai Atlantis űrrepülőgép sikeresen összekapcsolódott az orosz Mir űrállomással. Legutóbb 20 éve volt hasonló űrtalálkozó. Ezzel az eseménnyel az egykori hidegháborús ellenségek között új korszak kezdődött az űrkutatási együttműködésben. |
|
1995. 03. 26.
|
A schengeni egyezmény éjféli hatálybalépése után az Európai Unió 7 országa (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Portugália, Spanyolország) eltörölte "belső határait". Ezzel egyidőben a külső határokon szigorodott a határellenőrzés és a beléptetés. |
|
1995. 03. 19.
|
A magyar és a szlovák miniszterelnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Ezzel Horn és Meciar megerősítették a határok sérthetetlenségét és a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását. |
|
1995. 02. 03.
|
A floridai Cape Canaveral űrközpontból elindult nyolcnapos útjára a Discovery amerikai űrrepülőgép. Rendkívüli már maga a hattagú legénység is. Az űrrepülőgépek történetében első ízben a Discovery főpilótája nő, a harmincnyolc éves Eileen Collins. A fedélzeten tartózkodik a negyvennyolc éves orosz kozmonauta, Vlagyimir Tyitov, aki az űrben töltött 368 napjával igazi veteránnak számít. Bernard Harris űrhajós-fizikus pedig az első fekete bőrű amerikai lesz, aki űrsétára indulhat a kozmoszban. A nyolcnapos út célja a júniusra, a MIR űrállomással tervezett összekapcsolódás kipróbálása, a megközelítési manőver begyakorlása. |
|
1994. 12. 11.
|
Lezajlottak az önkormányzati választások. |
|
1994. 12. 02.
|
Vasúti szerencsétlenség történt Szajolon. A Nyíregyházáról érkező gyorsvonat kisiklott, és nagy sebességgel belerohant az állomás épületébe. A halottak száma elérte a negyvenet. |
|
1994. 10. 14.
|
A norvég Nobel-bizottság úgy döntött, hogy Jasszer Arafat PFSZ-vezető, Jichak Rabin izraeli miniszterelnök valamint Simon Peresz külügyminiszter kapják a Nobel-békedíjat. Az indoklás szerint a három politikus a közel-keleti béke érdekében kifejtett erőfeszítésével szolgált rá a díjra. A döntés sok vihart kavart már akkor is. Sajnos béke azóta sincs. |
|
1994. 10. 12.
|
Újabb Amerikában élő, a kaliforniai egyetem professzoraként dolgozó tudós (akárcsak a közgazdász Harsányi János), nyerte el a Svéd Királyi Akadémia által megítélt díjat. Oláh György a pozitív töltésű szénhidrogének kutatásában kifejtett munkásságáért nyerte el a Nobel-dijat. Alapkutatási eredményei az olaj- és földgáziparban hasznosíthatók. |
|
1994. 10. 11.
|
Három tudóst jutalmazott a díjak díjával a Svéd Tudományos Akadémia az alkalmazott játékelmélet területén elért eredményeikért. Az 1994. évi közgazgdasági Nobel-díjat megosztva kapták az azonos területen dolgozó kutatók, köztük a magyar származású, amerikai állampolgárságú John C. Harsányi (Harsányi János). A másik két díjjazott az amerikai John Nash és a német Reinhard Selten. |
|
1994. 09. 08.
|
Hopeville település mellett, Pittsburg közelében lezuhant a USA Air amerikai légitársaság Boeing -737-es utasszállító repülőgépe. Fedélzetén 131 személy, százhuszonhat utas és öt főnyi személyzet tartózkodott. Valamennyien szörnyethaltak. Ez volt az utóbbi hét év legsúlyosabb légiszerencsétlensége az USA-ban. |
|
1994. 08. 31.
|
Búcsúztatták Berlinben a Németország keleti tartományaiból 49 év után kivonuló egykori szovjet hadsereget. Az eseményen jelen volt Borisz Jelcin és Helmut Kohl is. Katonai parádé, koszorúzás. Részlet Jelcin beszédéből: "Az orosz katonák barátként, felszabadítóként búcsúznak. Közel fél évszázaddal ezelőtt ostromolták meg a szovjet hadsereg katonái Berlint, összeroppantva a nemzetiszocialista Hitler-rezsimet. Soha azelőtt nem volt még olyan bűnös, véres, ártó erő, mint a hitleri. " Elmondta, hogy közel 320 ezer szovjet katona nyugszik német földben. Ezt a napot a múlt utolsó napjának nevezte, amit olyan jövő követhet, ahol nincs helye az erőszaknak. Kohl így búcsúzott: "Oroszország katonái! Megható pillanat, amikor egy büszke hadsereg békében visszatér hazájába. Honfitársaim nevében kívánok Önöknek és családjuknak a jövőben minden jót és Isten áldását." Reményét fejezte ki, hogy a két nép kapcsolatai tovább javulnak és végleg lezárult a huszadik századi sötét múlt. Ezzel a kivonulással képletesen és remélhetőleg véglegesen is lezárult a második világháború és a katonai blokkok szembenállásával fémjelzett történelmi korszak. |
|
1994. 05. 29.
|
Lezajlik a magyarországi választások második fordulója. A végeredmények, az MSZP 54,15%; az SZDSZ 18,13%; az MDF 9,57%; a FKgP 6,74%; a KDNP 5,70%; a FIDESZ 5,18%. |
|
1994. 05. 08.
|
Lezajlik a választások első fordulója Magyarországon. A parlamentbe 6 párt került be, az MSZP 32,99%; az SZDSZ 19,74%; az MDF 11,74%; a FKgP 8,82%; a KDNP 7,03%; a FIDESZ 7,02%. |
|
1994. 05. 06.
|
Átadják a Franciaországot és Nagy-Britaniát a La Manche csatorna alatt összekötő alagutat, népszerű nevén a "csalagutat". |
|
1994. 02. 28.
|
A NATO légiereje előszőr avatkozik tevőlegesen a volt Jugoszlávia területén dúló háborúba. Lelőnek négy szerb katonai repülőt, amelyek megszegik a Bosznia területe felett érvényben lévő ENSZ repülési tilalmat. |
|
1993. 12. 12.
|
Hosszú betegeskedés után elhunyt Antall József, Magyarország miniszterelnöke. A temetésre december 17-én került sor. |
|
1993. 10. 04.
|
Az orosz elnök Borisz Jelcin ellen puccsot kísérelnek meg, amit a kormány hű csapatok nagyon gyorsan levernek. A harcok során sokan vesztik életüket és a parlament épületét (a moszkvai "Fehér Ház") is megostromolják. |
|
1993. 09. 13.
|
Jichák Rabin izraeli kormányfő és Jásszer Arafat a Palesztínai Felszabadítási Szervezet vezetője Wasingtonban aláírják az izraeli-palesztín békeegyezményt. Bár már megkötésekor sőt már előtte is sokan bírálják a megállapodást mégis történelmi jelentőségű és talán alapja, mintája lehet egy későbbi, valódi egyezségnek. |
|
1993. 02. 26.
|
New Yorkban bomba robban a World Trade Center épületében. A sebesültek száma meghaladja az ezret és van öt halottja is a támadásnak. A terrorakcióról kiderűlt, hogy arab fundamentalisták hajtották végre. |
|
1993. 02. 12.
|
11 kisiskolás meghal, amikor egy vasúti átjáróban a tanulókat szállító autóbusz személyvonattal ütközik. A szerencsétlenségben a busz vezetője is életét veszti. A fénysorompó nem működött, mert az akumlátorokat kilopták belőle. |
|
1992. 06. 17.
|
Oroszország és az USA vezetői, Borisz Jelcin és George Bush, az eddigi legjelentősebb leszerelési megállapodást írják alá. A megegyezés értelmében a két ország 11 év alatt nagy hatótávolságú nukleáris fegyverrendszereinek számát a jelenlegi egyharmadára csökkenti. |
|
1992. 04. 06.
|
Bosznia-Hercegovinát, mint önálló államot ismerik el az Európai Közösség államai. Miközben a háborús események változatlan intenzitással tovább folytatódnak a térségben. |
|
1992. 02. 27.
|
Az 1996-os világkiállítás rendezési jogát, a Kiállítások Nemzetközi Irodája Budapestnek ítéli. |
|
1991. 12. 21.
|
A 15 volt szovjet állam közül 11 létre hozza a Független Államok Közösségét (FÁK). A Szovjetúniót feloszlottnak, Gorbacsovot leváltottnak nyilvánítják. |
|
1991. 10. 30.
|
Madridban hivatalos béketárgyalások kezdődnek a közel-keleti konfliktus megoldásáról a zsidók és az arabok között. A tárgyalások védnöke G. Bush amerikai elnök és M. Gorbacsov szovjet államfő. |
|
1991. 08. 24.
|
Mihail Gorbacsov lemond a Szovjet Kommunista Párt főtitkári posztjáról és javasolja annak feloszlatását. |
|
1991. 08. 19.
|
Szovjetúnióban a konzervatív erők puccsot kísérelnek meg a gorbacsovi reformfolyamatok leállítására. A puccs nem éri el a célját és két nap alatt végetér. Az ellenállás vezető alakja Boris Jelcin orosz elnök. |
|
1991. 07. 31.
|
Moszkvában George Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő aláírják a hadászati atomfegyverekre vonatkozó START-szerződést. Ez az első olyan megállapodás, ami nem csak a fegyverzetek leszerelésére, de számuk korlátozására is vonatkozik. |
|
1991. 06. 31.
|
Az utolsó szovjet katona is elhagyja magyarország területét. |
|
1991. 06. 27.
|
A jugoszláviai néphadsereg csapatai bevonulnak Horvátország és Szlovénia területére, ahol két nappal előbb kikiáltották a függetlenséget. Az ezzel megkezdődött polgárháborús (háborús) események súlyos pusztítást okoznak, mind anyagiakban, mind emberéletben. |
|
1991. 02. 28.
|
Tüzszünet lép életbe Kuvaitban. Egy nappal korábban Szaddám Huszein elfogadja az ENSZ összes határozatát. |
|
1991. 02. 24.
|
Kuvaitban megkezdődik a nemzetközi szárazföldi csapatok harca a megszálló iraki csapatok ellen. |
|
1991. 01. 17.
|
A békepróbálkozások sikertelensége után a nemzetközi csapatok megkezdik támadásukat a Kuvaitot megszálló Irak ellen. |
|
1990. 10. 25.
|
Magyarország közúti közlekedését megbénítják a nagyarányú benzináremelés ellen tiltakozó taxisok és magánfuvarozók. Ez az ún. "taxisblokád". |
|
1990. 09. 30.
|
Önkormányzati választások kezdődnek Magyarországon. |
|
1990. 09. 12.
|
Moszkvában aláírják a "2+4-megbeszélések" záródokumentumát. A két német állam újraegyesül és Németország visszakapja szuverenitását. |
|
1990. 08. 03.
|
Göncz Árpádot az országgyűlés a Magyar Köztársaság elnökévé választja. |
|
1990. 08. 02.
|
Iraki csapatok egy villámakció során lerohanják és néhány nap alatt elfoglalják Kuvaitot. Az esemény óriási nemzetközi felháborodást vált ki, még az arab országok körében is. |
|
1990. 04. 08.
|
A magyarországi parlamenti választások második fordulója. Egyéni választókörzetekben is az MDF szerzi a legtöbb szavazatot, így a 386 képviselői helyből 165-öt szerez meg. Az SZDSZ 91-et, a FKgP 44-et, az MSZP 33-at, a FIDESZ 21-et, a KDNP 21-et. |
|
1990. 03. 25.
|
Magyarországon szabad választásokat tartanak. Alig van olyan egyéni választókerület (összesen öt), ahol nem kell második fordulót tartani. A szükséges szavazatszámot hat párt (MDF 24,73%; SZDSZ 21,39%; FKgP 11,73%; MSZP 10,89%; FIDESZ 8,95%; KDNP 6,45%) éri el. |
Regisztráció
