Dátum Esemény
1936. 07. 21. Olümpia szent ligetében parabolatükörrel meggyújtják az olimpiai lángot és 3075 fáklyás futó viszi ugyanennyi km-en át Berlinbe. Az olimpiai láng "szállításának" ötlete Carl Diem-től a Szervező Bizottság főtitkárától származik. A láng ezen a napon indult előszőr útra és ezután minden olimpia előtt bejárja a világot.
1936. 02. 06. - 16. A IV. téli olimpiai játékok versenyei Garmisch-Partenkirchen-ben.
1935. 11. 05. Hitler igyekszik megnyugtatni az aggódó nemzetközi közvéleményt és közli, hogy a következő évi olimpiai játékokon zsidók is résztvehetnek.
1935. 08. 22. Csak árják viselhetik a Német Birodalmi sportjelvényeket, a német sportvezetőség rendelete szerínt.
1935. 06. 03. Az előző évi EB és VB szerepléseket figyelembe véve Magyarország Európa legeredményesebb nemzete. Parlamenti beszédében Hóman Bálint kitér a magyar sportnak a fontosságára, az említett eredményekre és hangsúlyozza a tömegsport szükségességét.
1932. 07. 30. - 08. 14. Zajlanak a versenyek a X. olimpiai játékokon Los Angelesben. 15 sportág 126 versenyszámában hírdettek eredményt és 37 ország 1408 versenyzője (127 nő) vett részt a küzdelmekben. Itt szállásolnak el sportolókat előszőr olimpiai faluban. Labdarúgó tornát nem rendeztek.
1932. 07. 30. - 08. 14. A X. újkori olimpiai játékokon 54 magyar versenyző indult (ebből 2 nő). Szereztünk hat arany, öt ezüst és hat bronzérmet, valamint négy negyedik, öt ötödik és két hatodik helyezést.
1932. 02. 04. - 15. A III. téli olimpiai játékok versenyei Lake Placid-ban.
1932. 01. 05. A kormány bejelenti, hogy az ország anyagi nehézségei miatt nem tudja biztosítani Magyarország résztvételét a Los Angeles-i olimpián. (Szerencsére később úgy döntenek, hogy a várható sikereknek nagyobb a presztizs értéke, mint az anyagi teher amit jelentenek.)
1928. 07. 17. - 08. 12. Lebonyolítják Amszterdamban a Németország visszatérésével végre ismét teljesnek mondható, IX. nyári olimpiai játékokat. 15 sportág 123 versenyszámában zajlottak a küzdelmek, a 46 országból érkezett 3014 versenyző (290 nő) között.
1928. 07. 17. - 08. 12. Az IX. újkori olimpiai játékokon 109 magyar versenyző indult (ebből 16 nő). Szereztünk öt arany és öt ezüstérmet, valamint három negyedik, három ötödik és három hatodik helyezést.
1928. 02. 11. - 19. A II. téli olimpiai játékok versenyei Sankt Moritz-ban.
1925. 12. 12. Megkezdi működését a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola (ismertebb nevén TF), amit ma már Magyar Testnevelési Egyetem néven ismerünk. Ezzel egyidőben jött létre a Testnevelési Főiskola Sportegyesülete (TFSE) is.
1925. 09. 25. Magyarországon a Magyar Királyi Posta kiadja az első magyar sportbélyeg sorozatot, amelyek az első olimpiai sportágakat ábrázoló bélyegek a világon.
1925. 05. 28. Prágában a NOB 23. ülésszakán lemond elnöki tisztségéről a 62 éves Pierre de Coubertin báró és javaslatára a belga Henry de Baillet Latour grófot választják új elnöknek.
1924. 05. 04. - 07. 27. Párizsban rendezik a VIII. olimpiai játékokat. 18 sportág 140 versenyszámában 44 ország 3092 résztvevője (136 nő) mérte össze tudását. Ez a versenysorozat volt egyben Coubertin báró búcsúja is a nemzetközi sport élettől.
1924. 05. 04. - 07. 27. Ismét részt vehetnek magyar sportolók is a versenyeken és 45 nemzet közül a 9. helyen végeznek, amiért a záróünnepségen fogadhatták Coubertin elismerő szavait. Külön büszkeség, hogy az MLSZ alelnöke, Hajós Alfréd a művészeti olimpián stadiontervével első díjat nyert. Az VIII. újkori olimpiai játékokon 86 magyar versenyző indult (ebből 3 nő). Szereztünk két arany, négy ezüst és négy bronzérmet, valamint két negyedik, öt ötödik és négy hatodik helyezést.
1924. 01. 25. - 02. 04. Chamonixban előszőr rendeznek téli olimpiai játékokat.
1923. 04. 12. Magyarországot a NOB római ülésén meghívják az olimpiára, ezzel megszünik a háború utáni kirekesztettségünk.
1921. 12. 20. Magyarországon a nemzetgyűlés elfogadja az 1921. évi LIII. tc.-t, az un. "testnevelési törvényt". Ez a sport hazai fejlődése szempontjából nagyon fontos, előre mutató és korszerű törvény.
1920. 04. 20. - 09. 12. Antwerpenben rendezik a VII. olimpiai játékokat. Most előszőr vonják fel az olimpiai zászlót és tesznek esküt a sportolók. 2607-en (64 nő) indultak, hogy megszerezzék 22 sportág 161 versenyszámának érmeit. Magyarországot erre az olimpiára nem hívták meg.
1920. 03. 24. Monte-Carlóban női olimpiát rendeznek tiltakozásul, hogy a NOB nem engedélyezi női atléták résztvételét a versenyeken. A nemzetközi sport vezetői ragaszkodnak az olimpiai játékok ókori hagyományaihoz, miközben a sport a nők körében egyre népszerűbb és rohamosan fejlődik.
1919. 06. 23. A nemzetközi sportéletben is súlyos hátrányok érték a háború miatt a magyar sportot, elsősorban Anglia és Franciaország szorgalmazta a magyar sport bojkottját. Ennek egyik első, de talán legsúlyosabb jele, hogy a NOB XVII. ülésszakán Coubertin báró javaslatára (hol van a NOB semlegessége?) Budapesttől elveszik az 1920-as olimpia rendezési jogát és Antwerpennek adják. Az olimpiai meghívást a belgákra bízzák, akik a részvételt is megtagadják tőlűnk. Ausztriához és Németországhoz hasonlóan nem hívnak meg bennübket (ezt a "kizárást" Coubertin már ellenezte).
1916. 01. Bizonyossá válik, hogy Berlinben nem rendezik meg a VI. olimpiát.
1915. 04. 10. Coubertin báró szerződést ír alá, amelynek értelmében a NOB állandó székhelye ezután a semleges Svájcban, a lousanne-i Mon Repos kastélyban lesz. A NOB ezentúl önmagát is semleges intézménynek tekinti.
1914. 06. 28. Ferenc Ferdinánd tónörököst és feleségét szerbiában meggyilkolják. A hírt hangosbeszélőn jelentik be az Üllői úti sporttelepen, a magyar-svéd atlétikai viadal közben.
1914. 06. 23. Coubertin báró a NOB 20 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen bemutatja az ötkarikás olimpiai zászlót.
1914. 06. 13. - 16. A NOB XVI. ülésén Párizsban Budapest kapja meg az 1920-as olimpia rendezési jogát 21:11 arányban. Coubertin báró felveti egy olimpiai zászló tervezésének szükséességét.
1913. A NOB a Magyar Athletikai Clubnak ítélik oda az Olimpiai Kupát.
1912. 05. 05. - 07. 22. Stockholmban rendezik az V. olimpiai játékokat. A magyar olimpiai csapat önálló nemzetként, magyar zászló alatt vonul fel. A 2547 sportoló (57 nő) 28 országból érkezett és 14 sportág 107 versenyszámában döntötték el az érmek sorsát.
1912. 05. 05. - 07. 22. Az V. újkori olimpiai játékokon 116 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk három arany, két ezüst és három bronzérmet, valamint három negyedik, két ötödik és két hatodik helyezést. A felvonuláson csapatunk nem az osztrák zászlót vitte, hanem a MOTESZ lobogóját és "Ungern" feliratú táblát. Mint később az eredményhírdetésekkor többször kiderült, Muzsa Gyula a NOB magyar tagja címeres-koronás zászlót is hozott magával és az ünnepélyes alkalmakkor ez kúszott fel az árbócra.
1911. 05. 23. Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia termeiben tartja 12. ülését a NOB. Az alapító-elnök Pierre de Coubertin báró is jelen van az eseményen.
1908. 04. 27. - 10. 31. Londonban rendezik a IV. olimpiai játékokat. 22 ország 2035 résztvevője (36 nő) mérkőzött meg egymással 21 sportág 110 versenyszámában. A labdarúgás (férfi) olimpiai sportággá vált. A magyar labdarúgók is neveztek, de a kormány nem vállalta a résztvétel költségeit, arra hivatkozva, hogy 1905-ben nálunk lesz a FIFA kongresszusa és az is sokba kerül.. A szükséges 6000 korona helyett, 1200-at biztosított az olimpiai részvétel céljaira.
1908. 04. 27. - 10. 31. A IV. újkori olimpiai játékokon 63 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk három arany, négy ezüst és egy bronzérmet, valamint öt negyedik, egy ötödik és két hatodik helyezést.
1906. Pierre de Coubertin báró Olipmiai Kupa (La Coupe Olympique) néven vándordíjjat alapít, amit minden évben az a sportszervezet nyer el, aki az ifjúság testi, sportos nevelésében a legnagyobb eredményeket éri el.
1904. 07. 01. - 11. 23. St. Louisban rendezik a III. olimpiai játékokat. 12 ország, 617 sportolója (8 nő) mérkőzik meg 14 sportág 390 versenyszámában, de ezekből később csak 88-at ismertek el olimpiai versenynek.
1904. 07. 01. - 11. 23. A III. újkori olimpiai játékokon 4 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk két arany, egy ezüst és egy bronzérmet, valamint egy negyedik helyezést.
1903. 07. 01. Megrendezik az első "Tour de France" kerékpárversenyt. A rendező Henri Desgrange lapkiadó, aki újságját akarja megmenteni a csődtől.
1900. 05. 14. - 10. 18. Lezajlik a II. olimpiai játékok Párizsban a világkiállítással egyidőben. (Már a labdarúgás is szerepel a programban.) 22 ország, 1319 résztvevője (11 nő), 17 sportág 80 versenyszámában mérkőzött meg egymással.
1900. 05. 14. - 10. 18. A II. újkori olimpiai játékokon 17 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk egy arany, két ezüst és két bronzérmet, valamint három negyedik és három ötödik helyezést.
1896. 04. 11. Hajós Alfréd megszerzi a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét (100m-en és 1200m-en).
1896. 04. 06. - 15. Athénban lebonyolítják az I. újkori olimpiai játékokat. (A labdarúgás még nem szerepel a programban.) 13 ország, 295 sportolója vett részt a versenyeken, amelyeket 9 sportág, 43 versenyszámában rendeztek.
1896. 04. 06. - 15. Az I. újkori olimpiai játékokon 8 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk két arany, egy ezüst és két bronzérmet, valamint egy negyedik helyezést.
1896. Görögországban az olimpia támogatására kiadják a világ első sport témájú bélyegeit.
1894. 06. 23. A Párizsban ülésező Nemzetközi Atlétikai Kongresszus zárásaként határozatot hoznak "az olimpiai játékok újjáalapításáról". Megalakul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). Tagjai között foglal helyet Kemény Ferenc Magyarország képviseletében.
1892. 11. 25. Párizsban az Unions Les Sociétés Francaises de Sport Athlétiques ötéves fennálásának megünneplésére rendezett összejövetelen a szervezet titkára, Pierre de Coubertin báró tartotta az ünnepi beszédet. Itt vetette fel az olimpiai játékok felelevenítésének gondolatát. (Előszőr a svéd F. Bogislaus gondolt erre, még 1800-ban.)
1846. Kiadják a rögbifutball szabályait.
1843. Angliában megalakítják az első rögbi klubot "Guys Hospital Rugby-Football Club" néven.
1823. William Webb Ellis az angliai Rugbyben egy futball mérkőzésen kitalál egy az eddigiektől eltérő szabályok szerínti játszott játékot, amelyet később rugbynek (rögbinek) neveznek.
1800. Svédországban hangzik el előszőr az olimpiai játékok felélesztésének gondolata a schwerini F. Bogislaus-tól.


 
 
Előzmények
Válassz a listából