Dátum Esemény
1976. 08. 01. Niki Lauda súlyos balesetet szenved a Nürburgringben. Sebesülései ellenére (csonttörések, égési sebek, tüdő sérülés) szeptemberben már ismét rajthoz áll.
1976. 07. 17. - 08. 01. XXI. olimpiai játékok Montrealban. A seregszemlére 94 ország küldte el 7334 sportolóját (1473 nő). Egészen pontosan 119 ország nevezett, de az afrikaiak végül bojkottálták a játékokat, így alakultak ki a fenti számok. 22 sportág 198 versenyszámában osztottak érmeket.
1976. 07. 17. - 08. 01. A XXI. olimpiai játékokon 177 magyar versenyző indult (ebből 53 nő). Szereztünk négy arany, öt ezüst és tizenhárom bronzérmet, valamint kilenc negyedik, nyolc ötödik és tíz hatodik helyezést.
1976. 02. 04. - 15. A XII. téli olimpiai játékok versenyei Innsbruck-ban.
1972. 09. 05. - 06. A "Fekete Szeptember" nevű arab terrorszervezet az olimpiai faluban megtámadja az izraeli küldöttséget. A túszdráma során 11 izraeli életét veszíti.
1972. 08. 26. - 09. 11. Zajlanak a XX. olimpiai játékok. A versenyeknek München ad otthont. 22 sportág 187 versenyszámában 121 ország 7863 résztvevője (1251 nő) próbálja megszerezni az érmeket.
1972. 08. 26. - 09. 11. A XX. újkori olimpiai játékokon 232 magyar versenyző indult (ebből 45 nő). Szereztünk hat arany, tizenhárom ezüst és tizenhat bronzérmet, valamint kilenc negyedik, tíz ötödik és kilenc hatodik helyezést.
1972. 02. 03. - 13. A XI. téli olimpiai játékok versenyei Szapporó-ban.
1968. 10. 12. - 27. Mexikó ad otthont a XIX. olimpiai játékoknak. 112 ország 5531sportolója (781 nő) utazott a dél-amerikai országba, hogy 18 sportág 182 versenyszámában megmérkőzzenek egymással.
1968. 10. 12. - 27. A XIX. újkori olimpiai játékokon 167 magyar versenyző indult (ebből 32 nő). Szereztünk tíz arany, tíz ezüst és tizenkét bronzérmet, valamint négy negyedik, hat ötödik és három hatodik helyezést.
1968. 02. 06. - 18. A X. téli olimpiai játékok versenyei Grenoble-ban.
1964. 10. 10. - 24. A XVIII. olimpiai játékokat Tokióban rendezik. 94 ország 5140 sportolója (683 nő) érkezik a szigetország fővárosába, hogy megküzdjenek 19 sportág 166 aranyérméért.
1964. 10. 10. - 24. A XVIII. újkori olimpiai játékokon 182 magyar versenyző indult (ebből 32 nő). Szereztünk tíz arany, hét ezüst és öt bronzérmet, valamint hét negyedik, tizennégy ötödik és hat hatodik helyezést.
1964. 06. 17. - 06. 21. Labdarúgó Európa-bajnokság Spanyolországban. A döntőben Spanyolország - Szovjetúnió 2-1. Ekkor még Nemzetek Európa Kupályának hívták a tornát.
1964. 01. 29. - 02. 09. A IX. téli olimpiai játékok versenyei Innsbruck-ban.
1960. 08. 25. - 09. 11. Róma ad otthont a XVII. olimpiai játékoknak. A megmérettetésen 83 nemzet 5348 sportolója (610 nő) indulhatott, hogy megszerezzék 17 sportág 150 versenyszámának érmeit. A magyar labdarúgó válogatott a harmadik helyen végzett.
1960. 08. 25. - 09. 11. A XVII. újkori olimpiai játékokon 180 magyar versenyző indult (ebből 27 nő). Szereztünk hat arany, nyolc ezüst és hét bronzérmet, valamint kilenc negyedik, hat ötödik és négy hatodik helyezést.
1960. 07. 06. - 07. 10. Labdarúgó Európa-bajnokság Franciaországban. A döntőben Szovjetúnió - Jugoszlávia 2-1. Ekkor még Nemzetek Európa Kupályának hívták a tornát. Az öt ország (Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Olaszország, Svájc) által megrendezett Európa-kupa sorozat mintájára egy átfogóbb és szervezettebb labdarúgó sorozat indúlt útjára ekkor, Henri Delaunay-nak a francia szövetségnek az elképzelése alapján.
1960. 02. 18. - 28. A VIII. téli olimpiai játékok versenyei Squaw Valley-ben.
1956. 11. 22. - 12. 08. Melbourne és Stockholm rendezi a XVI. olimpiai játékokat. 67 ország sportolói, összesen 2813-an (371 nő) vesz részt a játékokon, ahol 17 sportág 150 versenyszámában zajlanak a küzdelmek. (Stockholmban a lovasversenyeket rendezték már júniusban.)
1956. 11. 22. - 12. 08. A XVI. újkori olimpiai játékokon 110 magyar versenyző indult (ebből 20 nő). Szereztünk kilenc arany, tíz ezüst és nyolc bronzérmet, valamint tíz negyedik, tíz ötödik és hat hatodik helyezést.
1956. 06. 10. - 17. Melbourne és Stockholm rendezi a XVI. olimpiai játékokat. Ebben az időszakban csak a lovasversenyek bonyolódtak le Stockholmban. A többi sportág versenyei november-decemberben Melbourneben zajlanak.
1956. 01. 26. - 02. 05. A VII. téli olimpiai játékok versenyei Cortina dAmpezzo-ban.
1955. 06. 01. 85 ember hal meg, több mint 200 sebesült marad a nézőtéren a Le Mans-i 24 órás autóversenyen, de a versenyt nem szakítják félbe, félve a versenyeztető cégek kártérítési igényétől.
1954. 07. 31. - 08. 08. Budapest ad otthont a XII. főiskolai világbajnokságnak. A versenyeken még az 1949-es hihetetlen érem rekordot is sikerül túlszárnyalni. Fiataljaink 50 arany, 48 ezüst és 30 bronz érmet szereznek!
1952. 07. 19. - 08. 03. Helsinkiben rendezik a XV. olimpiai játékokat. A 17 sportág 151 versenyszámában küzdő 4925 sportoló (518 nő) a világ 69 országát képviselte. Most előszőr vesznek részt a Szovjetúnió sportolói is a játékokon.
1952. 07. 19. - 08. 03. A XV. újkori olimpiai játékokon 189 magyar versenyző indult (ebből 27 nő). Szereztünk tizenhat arany, tíz ezüst és tizenhét bronzérmet, valamint hat negyedik, hat ötödik és hét hatodik helyezést.
1952. 02. 14. - 25. A VI. téli olimpiai játékok versenyei Oslo-ban.
1951. 01. 13. Létrehozzák az Országos Testnevelési és Sportbizottságot, feladata a testnevelés és a sport szocialista átszervezése. Kimondták: "...a testnevelés és sport fejlesztése és központi vezetése állami feladat."
1949. 08. 14. - 21. Budapesten rendezik a második Világifjúsági Találkozót. Ennek keretében zajlik a X. nyári főiskolai bajnokság. Ezen a versenyen a magyar sportolók minden eddigi rekordot megdöntenek éremszerzésben. A mérleg: 46 arany, 39 ezüst és 22 bronz érem.
1949. 02. 26. Meghíredetik Magyarországon az MHK sportmozgalmat, ahol különböző próbákat kell tenni, amelyek sikeres teljesítését jelvényekkel igazolják. Áprilistól beindulnak a próbák is. Az MHK a "Munkára Harcra Kész" jelszó rövidítése.
1948. 07. 29. - 08. 14. Négyéve elmaradt, de most Londonban zajlanak a XIV. olimpiai játékok. A játékokon 18 sportágban 151 versenyszámban folytak a küzdelmek az 59 országból érkezett 4099 sportoló (385 nő) között.
1948. 07. 29. - 08. 14. Az XIV. újkori olimpiai játékokon 128 magyar versenyző indult (ebből 21 nő). Szereztünk tíz arany, hat ezüst és tizenhárom bronzérmet, valamint tizenegy negyedik, kilenc ötödik és két hatodik helyezést.
1948. 01. 30. - 02. 08. Az V. téli olimpiai játékok versenyei Sankt Moritz-ban.
1947. 02. 16. Megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB).
1946. 03. 28. Engedélyezik a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) létrehozását, amelynek célja az olimpiai részvétel előkészítése.
1945. 12. 03. Magyarország számára a NOB elküldi az olipmiai meghívólevelet.
1945. Magyarországon a sport irányítását a Legfelső Ötös Sporttanács által létrehozott Nemzeti Sport Bizottság (NSB) vette át. Megindul a sportélet, szervezetek jönnek létre, beindulnak a versenyek, az oktatás. Most hallani előszőr a "tömegsport" fejlesztésének fontosságáról.
1944. 12. 21. A NOB magyar alapító tagja, Dr. Kemény Ferenc, Coubertin társa az olimpiai eszme érdekében vívott harcokban, a nyilas terror áldozata lett.
1944. 06. 17. - 07. 03. Megünneplik a NOB 50. évfordulóját.
1944. A XIII. olimpiai játékokat a háború miatt nem lehetett megrendezni Londonban.
1943. 05. A kilenc hadtestnek megfelelően az egész Magyarországot sportkerületekre osztják. A sportkerületek vezetői a hadtestparancsnokságokon állomásoznak.
1943. Plakátok jelennek meg a magyar utcákon, amelyek a sport és a honvédelem kapcsolatát kívánják hangsúlyozni. Az egyik felirata, "A sport mindig honvédelem".
1942. 01. A VKM (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) rendeletet hoz a sportegyesületek "fajvédelmi" alapon történő átszervezésére, valamennyi tagnak származási igazolvánnyal kell rendelkeznie.
1941. 12. 07. Budapesten elkészült a Nemzeti Sportcsarnok.
1941. A VKM (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) új igazgatót nevez ki a Testnevelési Főiskola élére. A megnyitón vitéz Béldy Alajos altábornagy, mondja el gyújtó hatású beszédét, amelynek ismerté vált mottója, "Hívom a nemzet ifjúságát ...".
1940. A háború miatt elmaradnak a XII. olimpiai játékok. (Előszőr Tokió, majd Helsinki is vissza adta a rendezési jogot.)
1937. 06. 10. A NOB egyhangú döntéssel a Magyar Királyi Testnevelési Főikolának (TF) ítéli az Olimpiai Kupát. Ezzel Magyarország már másodszor nyeri el ezt az elismerést. A díj elnyerésében biztosan nagy szerepet játszottak azok a bemutatók, amiket a TF csapatai tartottak. Egyik legjelentősebb az 1936-os berlini olimpiai fellépés.
1936. 08. 01. - 16. Rövid idő alatt lezajlanak a XI. olimpiai játékok Berlinben. 49 ország 4066 versenyzővel (328 nő) képviseltette magát, akik 20 sportág 147 versenyszámában küzdöttek a csillogó érmekért. Az olimpiai láng egy háromlábú állványon lobogott a játékok ideje alatt. Olimpiai Újság jelent meg rendszeresen, 41 országba közvetítették rádión az eseményeket és lezajlottak az első televíziós közvetítési kísérletek is. A megnyitón a felvonuló osztrák, olasz, bolgár de még a francia sportolók is föllendített karral köszöntötték Hitlert.
1936. 08. 01. - 16. Az XI. újkori olimpiai játékokon 215 magyar versenyző indult (ebből 19 nő). Szereztünk tíz arany, egy ezüst és hat bronzérmet, valamint nyolc negyedik, hat ötödik és négy hatodik helyezést. A magyar csapat az éremtáblázat 3. helyén végez.


 
 
Előzmények
Válassz a listából