|
1944. 06. 17. - 07. 03.
|
Megünneplik a NOB 50. évfordulóját. |
|
1944.
|
A XIII. olimpiai játékokat a háború miatt nem lehetett megrendezni Londonban. |
|
1940.
|
A háború miatt elmaradnak a XII. olimpiai játékok. (Előszőr Tokió, majd Helsinki is vissza adta a rendezési jogot.) |
|
1936. 08. 01. - 16.
|
Rövid idő alatt lezajlanak a XI. olimpiai játékok Berlinben. 49 ország 4066 versenyzővel (328 nő) képviseltette magát, akik 20 sportág 147 versenyszámában küzdöttek a csillogó érmekért. Az olimpiai láng egy háromlábú állványon lobogott a játékok ideje alatt. Olimpiai Újság jelent meg rendszeresen, 41 országba közvetítették rádión az eseményeket és lezajlottak az első televíziós közvetítési kísérletek is. A megnyitón a felvonuló osztrák, olasz, bolgár de még a francia sportolók is föllendített karral köszöntötték Hitlert. |
|
1936. 07. 21.
|
Olümpia szent ligetében parabolatükörrel meggyújtják az olimpiai lángot és 3075 fáklyás futó viszi ugyanennyi km-en át Berlinbe. Az olimpiai láng "szállításának" ötlete Carl Diem-től a Szervező Bizottság főtitkárától származik. A láng ezen a napon indult előszőr útra és ezután minden olimpia előtt bejárja a világot. |
|
1936. 02. 06. - 16.
|
A IV. téli olimpiai játékok versenyei Garmisch-Partenkirchen-ben. |
|
1935. 11. 05.
|
Hitler igyekszik megnyugtatni az aggódó nemzetközi közvéleményt és közli, hogy a következő évi olimpiai játékokon zsidók is résztvehetnek. |
|
1935. 08. 22.
|
Csak árják viselhetik a Német Birodalmi sportjelvényeket, a német sportvezetőség rendelete szerínt. |
|
1932. 07. 30. - 08. 14.
|
Zajlanak a versenyek a X. olimpiai játékokon Los Angelesben. 15 sportág 126 versenyszámában hírdettek eredményt és 37 ország 1408 versenyzője (127 nő) vett részt a küzdelmekben. Itt szállásolnak el sportolókat előszőr olimpiai faluban. Labdarúgó tornát nem rendeztek. |
|
1932. 02. 04. - 15.
|
A III. téli olimpiai játékok versenyei Lake Placid-ban. |
|
1928. 07. 17. - 08. 12.
|
Lebonyolítják Amszterdamban a Németország visszatérésével végre ismét teljesnek mondható, IX. nyári olimpiai játékokat. 15 sportág 123 versenyszámában zajlottak a küzdelmek, a 46 országból érkezett 3014 versenyző (290 nő) között. |
|
1928. 02. 11. - 19.
|
A II. téli olimpiai játékok versenyei Sankt Moritz-ban. |
|
1925. 05. 28.
|
Prágában a NOB 23. ülésszakán lemond elnöki tisztségéről a 62 éves Pierre de Coubertin báró és javaslatára a belga Henry de Baillet Latour grófot választják új elnöknek. |
|
1924. 05. 04. - 07. 27.
|
Párizsban rendezik a VIII. olimpiai játékokat. 18 sportág 140 versenyszámában 44 ország 3092 résztvevője (136 nő) mérte össze tudását. Ez a versenysorozat volt egyben Coubertin báró búcsúja is a nemzetközi sport élettől. |
|
1924. 01. 25. - 02. 04.
|
Chamonixban előszőr rendeznek téli olimpiai játékokat. |
|
1920. 04. 20. - 09. 12.
|
Antwerpenben rendezik a VII. olimpiai játékokat. Most előszőr vonják fel az olimpiai zászlót és tesznek esküt a sportolók. 2607-en (64 nő) indultak, hogy megszerezzék 22 sportág 161 versenyszámának érmeit. Magyarországot erre az olimpiára nem hívták meg. |
|
1920. 03. 24.
|
Monte-Carlóban női olimpiát rendeznek tiltakozásul, hogy a NOB nem engedélyezi női atléták résztvételét a versenyeken. A nemzetközi sport vezetői ragaszkodnak az olimpiai játékok ókori hagyományaihoz, miközben a sport a nők körében egyre népszerűbb és rohamosan fejlődik. |
|
1916. 01.
|
Bizonyossá válik, hogy Berlinben nem rendezik meg a VI. olimpiát. |
|
1915. 04. 10.
|
Coubertin báró szerződést ír alá, amelynek értelmében a NOB állandó székhelye ezután a semleges Svájcban, a lousanne-i Mon Repos kastélyban lesz. A NOB ezentúl önmagát is semleges intézménynek tekinti. |
|
1914. 06. 23.
|
Coubertin báró a NOB 20 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen bemutatja az ötkarikás olimpiai zászlót. |
|
1912. 05. 05. - 07. 22.
|
Stockholmban rendezik az V. olimpiai játékokat. A magyar olimpiai csapat önálló nemzetként, magyar zászló alatt vonul fel. A 2547 sportoló (57 nő) 28 országból érkezett és 14 sportág 107 versenyszámában döntötték el az érmek sorsát. |
|
1911. 05. 23.
|
Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia termeiben tartja 12. ülését a NOB. Az alapító-elnök Pierre de Coubertin báró is jelen van az eseményen. |
|
1908. 04. 27. - 10. 31.
|
Londonban rendezik a IV. olimpiai játékokat. 22 ország 2035 résztvevője (36 nő) mérkőzött meg egymással 21 sportág 110 versenyszámában. A labdarúgás (férfi) olimpiai sportággá vált. A magyar labdarúgók is neveztek, de a kormány nem vállalta a résztvétel költségeit, arra hivatkozva, hogy 1905-ben nálunk lesz a FIFA kongresszusa és az is sokba kerül.. A szükséges 6000 korona helyett, 1200-at biztosított az olimpiai részvétel céljaira. |
|
1906.
|
Pierre de Coubertin báró Olipmiai Kupa (La Coupe Olympique) néven vándordíjjat alapít, amit minden évben az a sportszervezet nyer el, aki az ifjúság testi, sportos nevelésében a legnagyobb eredményeket éri el. |
|
1904. 07. 01. - 11. 23.
|
St. Louisban rendezik a III. olimpiai játékokat. 12 ország, 617 sportolója (8 nő) mérkőzik meg 14 sportág 390 versenyszámában, de ezekből később csak 88-at ismertek el olimpiai versenynek. |
|
1903. 07. 01.
|
Megrendezik az első "Tour de France" kerékpárversenyt. A rendező Henri Desgrange lapkiadó, aki újságját akarja megmenteni a csődtől. |
|
1900. 05. 14. - 10. 18.
|
Lezajlik a II. olimpiai játékok Párizsban a világkiállítással egyidőben. (Már a labdarúgás is szerepel a programban.) 22 ország, 1319 résztvevője (11 nő), 17 sportág 80 versenyszámában mérkőzött meg egymással. |
|
1896. 04. 06. - 15.
|
Athénban lebonyolítják az I. újkori olimpiai játékokat. (A labdarúgás még nem szerepel a programban.) 13 ország, 295 sportolója vett részt a versenyeken, amelyeket 9 sportág, 43 versenyszámában rendeztek. |
|
1896.
|
Görögországban az olimpia támogatására kiadják a világ első sport témájú bélyegeit. |
|
1894. 06. 23.
|
A Párizsban ülésező Nemzetközi Atlétikai Kongresszus zárásaként határozatot hoznak "az olimpiai játékok újjáalapításáról". Megalakul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). Tagjai között foglal helyet Kemény Ferenc Magyarország képviseletében. |
|
1892. 11. 25.
|
Párizsban az Unions Les Sociétés Francaises de Sport Athlétiques ötéves fennálásának megünneplésére rendezett összejövetelen a szervezet titkára, Pierre de Coubertin báró tartotta az ünnepi beszédet. Itt vetette fel az olimpiai játékok felelevenítésének gondolatát. (Előszőr a svéd F. Bogislaus gondolt erre, még 1800-ban.) |
|
1846.
|
Kiadják a rögbifutball szabályait. |
|
1843.
|
Angliában megalakítják az első rögbi klubot "Guys Hospital Rugby-Football Club" néven. |
|
1823.
|
William Webb Ellis az angliai Rugbyben egy futball mérkőzésen kitalál egy az eddigiektől eltérő szabályok szerínti játszott játékot, amelyet később rugbynek (rögbinek) neveznek. |
|
1800.
|
Svédországban hangzik el előszőr az olimpiai játékok felélesztésének gondolata a schwerini F. Bogislaus-tól. |
|
1789. 06. 20.
|
Franciaországban a harmadik rend a versailles-i kastély labdaházába (Jeu de Paume) vonul, mivel a király bezáratta tanácstermüket. Itt teszik azt a labdaházi eskünek nevezett fogadalmat amelyben az alkotmány megalkotását követelik. |
|
1648.
|
A labdajátékokról szabálykönyv jelenik meg Japánban. Minden év január 03-án kultikus játékot rendeztek Fukuokában, a Hakozaki szentélynél. A játék neve: Hakozaki-Gu-Notama-Seseri. |
|
1578.
|
Utazók beszámolója az oroszországi labdajátékokról. |
|
1538.
|
A francia templomokban és kolostorokban a parlament határozata alapján tilos a labdajáték. |
|
1508.
|
Alexander Barcaly angol költő leírja, hogyan alakulhatott ki a felfújt labda használata. Szerínte a szokás a tél eleji disznóölések alkalmával alakult ki, amikor a különböző játékokhoz felfújt hólyagot használtak. |
|
1450.
|
Ütővel játszott labdajáték közben ábrázolnak egy nemes germán hölgyet. |
|
1200.
|
A germán sagák már említik az ütőlabda játékot, amelyből később a krikett és a baseball is kifejlődött. (A ball, labda ősi germán szó.) |
|
1200.
|
Európa legrégibb labdajáték ábrázolása Gloucesterben (Anglia). |
|
1171.
|
Testgyakorlásként a zsidóknak többek között labdajátékokat javasol Maimonides rabbi és filozófus. |
|
600.
|
Elő-, és Hátsó-India több népénél elterjedtek a különböző labdajátékok. |
|
400.
|
Az amerikai kontinensen az indiánok törzsenként különböző céllal, különböző szabályok szerínt sokféle labdajátékot játszanak. A kaucsuk labda megjelölésére a "gumifa gyümölcse" kifejezést használják. |
|
Kr. e. 27.
|
A Római Birodalomban is nagyon népszerű szórakozásként űzik a labdajátékokat, talán a legnépszerűbb a trigon és a katonák körében a harpasztum volt. |
|
Kr. e. 100.
|
Leírás a görögök episzkürosz (leginkább a krikettre hasonlít), valamint a rómaiak harpastum (talán leginkább a rögbihez volt hasonló, kitömött hólyaggal játszották) nevű sportjairól. |
|
Kr. e. 600.
|
Spártában rendszeresek a labdajátékok, sőt a férfivá avatási szertartásnak is része. |
|
Kr. e. 632.
|
Az Írországban rendezett Tailtean-játékok műsorán szerepelnek labdajátékok. |
Regisztráció
